Grétivel beszélgettek.

Júliusban vehetted át a mesterszakos testnevelő tanár diplomádat, mennyire volt megterhelő a vizsga?
Nehéz volt, de igazából talán az út volt még nehezebb, ami idáig vezetett. Az elmúlt fél évben minden napom azzal telt, hogy valamit gyakoroltam, tanultam, nagyon sok gyakorlati órám volt, amire sok energiát kellett fordítani, de közben meg nagyon élveztem. Bármennyire is nehéz volt, élvezettel csináltam, és sokat tanultam ebben az évben. Most is úgy érzem, hogy jó döntés volt belevágni, rég szerettem volna már ezt, és annak külön örülök, hogy nagyon jó csoporttársaim és tanáraim voltak.

Most azonban lassan újra a sporté lesz a főszerep, hétfőn felmérésekkel indul a közös munka. Hiányzik már a kézilabda?
Az szinte végig bennem volt a nyár alatt, hogy a lányok már nagyon hiányoznak, illetve a csapatérzés. Sokat edzünk ilyenkor is, de egyénileg, és ez sosem ugyanaz, mint amikor együtt szenvedünk vagy élünk át nehezebb és jobb pillanatokat. Ezt az érzést várom már nagyon, és ahogy majd jönnek a labdás edzések, fokozatosan megjön az íze is, aztán hamarosan kezdődik a szezon.

Mit vársz a változásoktól, a következő idénytől?
Kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz, de nagyon bizakodó vagyok. Az előző évben is közel voltunk a final fourhoz, és most is azzal az ambícióval vágunk bele, hogy bejussunk a legjobb négy közé. Hosszú út áll előttünk, de bízom benne, hogy az edzőváltással, az újak érkezésével léphetünk egyet előre. Szerintem fontos, hogy legyenek céljaink, hogy tudjuk, mit szeretnénk elérni, de aztán évközben már csak az aktuális feladatra szabad koncentrálni, hiszen láthattuk tavaly is, hogy a DVSC elleni döntetlen mennyire befolyásolta a későbbieket. Bízhatunk magunkban, és épp ezért fontos, hogy élvezzük amit csinálunk, élvezzük az utazást.

A teljes interjú: Fradi.hu