Nem az akadémiák nevelnek rosszul, alaptudás nélkül érkeznek oda 14 évesen a fiatalok. A sok akadémia miatt viszont nincs a fiatalok közt verseny, a jó játékosok alig találkoznak az utánpótlásban egymással, mondta el Szoboszlai és Pécsi Ármin ügynöke, Esterházy Mátyás.
Van akkora a piac, hogy az élvonalat fel lehessen tölteni minőségi játékosokkal?
Kimondom: nincs. De azzal is probléma lehet, hogy az NB II-ben csapatonként két fiatalnak kell folyamatosan 90 percet játszania, tehát összesen 32 játékosnak fordulónként. Nagyon fájni fog, amit mondok, de szerintem ennyi rosszból sincs, nemhogy jóból. Szóval nehezíti a csapatok dolgát, a színvonal növekedése nem garantált, de valószínűleg az a néhány, nagyon jó játékos lehetőséget fog kapni – ez jó és segíti a végcél elérését. A legjobbakért nagy verseny lehet majd, mert az az NB II-es együttes, amely a legjobb két fiatalt meg tudja szerezni, versenyelőnyre tesz szert. Ezek a szabályok mindig nagyon megerőltetik a rendszert, a bukás elkerülhetetlen, de többet kell nyerned, mint amennyit veszítesz. Ha a teljes közeg többet nyer, mint amennyit az egyének buknak, akkor jó a helyzet. Ezt kell majd megtapasztalni, de erre megint körülbelül 3-4 év múlva kaphatunk választ. Nagyon remélem, egy-két év múlva nem lesz újabb változás, ezeket a projekteket hagyni kell kifutni.Pécsi Ármin a kivételt erősíti, ha általánosságban nézzük, még mindig nagyon kevés olyan fiatal jön ki az akadémiákról, akik aztán komoly külföldi karriert futnak be. Mi lehet továbbra is a probléma?
Nagyon nem szeretem, amikor a tehetségek hiányát akadémiai problémaként állítjuk be. Azt gondolom, az akadémiai rendszer alatt van a probléma. Vannak összefüggések, de nem az akadémiai képzés jelent problémát. Az kérdéses, kell-e ennyi pénzt ölni az akadémiákba, vagy máshova kell-e ugyanazt a pénzt átcsoportosítani. Nekem nem feladatom a stratégia kidolgozása, de állítom: nem azért nincs játékos, mert az akadémiákon túl sok a pénz, nem azért, mert nincs játékos, nem azért, mert az akadémiák rosszul nevelnek. Az akadémiák 14 évesen találkoznak a játékosokkal, nekik csak az lenne a feladatuk, hogy a fiatalokat átvezessék a felnőtt futballra. A probléma, hogy nincs alaptudás. Akinél megvan, abból futballista lesz. Túl kevés gyerek van, akiben az alapképzettség, az alap emberi kvalitás megvan az élsporthoz. Azt nem tudom, hogyan kellene változtatni, és nem is akarok abban a színben feltűnni, mintha bármit meg akarnék mondani. Azt viszont tudom, ezzel van a probléma.Eddig ezt nem sokan mondták ki nyilvánosan.
Szoboszlai Zsolt és én évek óta hangoztatjuk. A tehetségekkel van az alapprobléma, de nem az ő dolguk megmondani, hogyan kellene változtatni. Vezetési probléma, ha nem tudsz megoldást találni erre évtizedeken keresztül. Nem 14 éves korban kell elkezdeni egy játékost fejleszteni, hanem 6-7-8 évesen. Abban a korban kell megadni az alapokat, akkor kell jól hozzányúlni a gyerekekhez, megszerettetni velük a futballt, mert alapból a gyerekek nagy százalékban nem szeretnek futballozni, inkább kötelező programként tekintenek rá. Gondot okoz még, a túl sok akadémia és a verseny hiánya. A jó játékos kevés jóval találkozik hétről hétre, vagy napról napra az edzéseken. Kevés éles meccs van, mert szétszóródnak a tehetségek. Ha egy korosztályban van 10-12 tehetség, azoknak egy helyen kellene lenniük, húzniuk kellene egymást egy ilyen kis országban, mint a miénk. A képzettségben, emberi fronton hatalmas problémát látok, a gyerekek nem kitartóak, nem szorgalmasak. Nem tudom, mi az ok, ez egy komplexebb probléma, talán szociológiai, oktatási kérdés is. Abban viszont biztos vagyok, súlyos károkat okoz, amikor azt mondjuk, csak az akadémiák hibája a kevés tehetség kinevelése. Ez sokkal mélyebb probléma annál, minthogy az akadémiákon van-e egymilliárd forint, vagy nincs. Nem jó, ha csak a felszínt kapargatjuk, mert nem fogunk eljutni a megoldásig.(m4sport.hu)
