Tegnap is gyűjtötték clubunk úszói a „színesfémeket” a horvátországi Európa-bajnokságon. Gratulálunk!.
Mihályvári-Farkas Viktória csütörtökön az 5 kilométeres egyéni számban ugrott vízbe a horvátországi Stari Gradban rendezett nyíltvízi úszó kontinensviadalon. EB-győztes kiválóságunk az elejétől kezdve ott volt az élmezőnyben, ám sokáig úgy tűnt, lemarad a dobogóról, azonban elképesztő hajrát bemutatva végül másodikként ért célba, így Európa-bajnoki ezüstérmet szerzett – a teljes verseny: MédiaKlikk.
Mihályvári-Farkas Viktória
Sokkal keményebbnek éreztem a mait, bár nyilván ebben az is benne van, hogy tegnap azért leúsztunk tíz kilométert. Mindenki ment, tolta, úgyhogy most nem igazán sikerült azt a taktika, amit terveztünk, hogy a második körben megszökök, mint Ibizán – na ez abszolút nem jött össze. Az lett volna a taktika, hogy a második körben megpróbálok megszökni, de ez nem jött össze, mert annyira mentek a lányok, hogy nem tudtam olyan iramot úszni, hogy meg tudjak szökni tőlük. Így bekerültem a bolyba, aminek nem annyira örültem. Sajnos kikerültem a boly szélére, és ezért minden bóját külső íven kerültem, mondjuk, legalább nem daráltak be. Sok hibát követtem el most, de elég jól sikerült javítani a végére, ezért tudtam ezüstérmes lenni. Ami jó, hogy a végén már csaknem feladtam, mondván, elment az olasz, meg a spanyol, mindegy, akkor legyen így, plusz beleragadtam egy sorba, szóval az volt bennem, akkor leszek majd akárhányadik. Viszont az edzők integettek, mellettem a spanyol már érezhetően fáradt, plusz észrevettem, hogy valaki mögülem kivágott és próbált feljönni mellém, én meg azt mondtam, hogy na ezt biztos nem, én nem fogok két ember között úszni. Úgyhogy kitörtem onnan, magam mögött hagytam a spanyolt, és hirtelen ez az érzés, hogy otthagytam őket, olyan lökést adott, a szívem olyan hajrára tudott elvinni, amire nem gondoltam volna, hogy képes vagyok. Úgy gondolom, ez így indításnak nagyon jó. El sem tudom mondani, ez mennyit jelent nekem, hogy végre megint itt tudok lenni, újra sikerélmények érnek és látom, hogy nagyon-nagyon jó irányba haladunk. És nem feltétlenül azért, mert itt már van egy aranyam meg egy ezüstöm, hanem azért, mert állóképességből megoldottam tegnap a 10, ma az 5 kilométert, és a végén olyat tudtam hajrázni, amire nem is gondoltam volna, hogy képes vagyok. Annyira jó érzés, hogy végre megint büszke lehetek magamra. Szerintem ez a verseny nem az érmek miatt, hanem az érzések miatt a polc legtetejére kerül.
Kutasi Gergely
Viki ezzel a teljesítménnyel – ha lehet ilyent mondani – tovább koronázta ezt az EB-szereplést. Azt mondta, hogy a 10 km után ez kemény volt. Az első két körben nem jött ki neki a lépés, szinte egy vesztett szituációból hozta össze ezt az ezüstöt. Voltak kellemetlenebb összecsapások, ez kicsit megnehezítette a dolgát, de ki tudott jönni belőle, és egy csodálatos úszást mutatott be.
Csütörtökön Rasovszky Kristóf és Betlehem Dávid ugrott vízbe a nyíltvízi úszó kontinensviadalon az 5 km-es egyéni távon. Betlehem Dávid gyorsan az élre állt, majd a táv felénél olimpiai bajnokunk, egyben a 10 km-es táv friss EB-győztese, Rasovszky Kristóf vette át a vezetést, míg az utolsó körben már az olasz Gregorio Paltrinieri állt az élre. Paltrinieri megtartotta előnyét a végéig, Betlehem Dávid feljött a második helyre, Rasovszky Kristóf pedig a harmadik lett a horvátországi Európa-bajnokságon – a teljes verseny: MédiaKlikk.
Betlehem Dávid
A tegnapi napról szerintem nem kell sokat beszélni, tényleg, mintha ott sem lettem volna, bár legalább tíz másodperccel maradtam le az elsőtől, nem négy perccel… Tudom, nyíltvízi úszóként elég gyenge kifogás, hogy kifagytam, de tényleg ez a helyzet, nem tudok mit csinálni ezzel, olyan szinten merevednek le az izmaim, hogy nem tudok normálisan úszni. Szégyellem, hogy olimpiai érmesként ilyesmiről kell beszélnem, de sajnos ez van. Az öt kilométer más volt, itt nem jön be ez az állapot, örülök, hogy az elején tudtam olyan iramot menni, amivel sokakat leszakítottam. Nézegettem, hogy nem sokan vagyunk elöl. Tudtam, ha valaki átveszi a harmadik kört, akkor még van esélyem a hajrára. Úgy éreztem, ha tudom tartani Gregoriót, akkor meglehet az érem. A végén gondolkodtam, hogy utolérem, de nagyon gyors volt. Örülök, hogy a tavalyi arany után most egy ezüst lett és hogy a végén két magyar állt a dobogón, nem rossz eredmény.
Rasovszky Kristóf
Hál’ Istennek sikerült megcsinálni mindent, amit előzetesen kigondoltam annak érdekében, hogy öt kilométeren is itt legyek a dobogón. Ez az 5 km már ilyen lesz, vagy ennél csak gyorsabb. Óriási iramot tudnak úszni azok, akik itt versenyeznek. Itt nincs arra lehetőség, hogy majd a táv második felében megyek előre. A harmadik kör után mindenki megtalálta azt a sebességet, amire tartalékolt. Láttam végig Dávidot, hogy merre van. Bíztam benne, hogy meglesz neki az az iram, amit diktálni akar, mert azt nem sokan bírják el 5 km-ig. Próbált energiákat spórolni a végére, ott pedig hozta azt, amit tud. Jó, hogy itt vagyunk. Hét éve nem nyertem érmet egyéniben EB-n, most mindjárt kettőt is, remélem, a következőkön megint nem kell a csapatversenyig bekkelnem érmek nélkül… Greggel ma nem tudtunk mit kezdeni, nagyon ment, de végül is a mezőny két legjobb ezerötöse végzett elöl, ami ezen a távon egyáltalán nem meglepő. Az 1500-asok, akik a világ legjobbjai, az elejétől kezdve óriási iramot tudnak úszni. Ezen a távon egy kicsit beakad valaki a bunyóba és elveszíti a sort, onnantól vége van.
Kutasi Gergely
Az 5 km az egy teljesen más fajta verseny a 10 km-hez képest, hiszen erősebb a kezdés, nagyobb a tempó. Dávid megnyomta az elejét, ezzel kicsit megszakította a bolyt, de ez is volt a cél. Dávid és Kristóf is nagyon szépen felépítették ezt a mai teljesítményt, ennek köszönhető, hogy egy ezüstöt és egy bronzt nyertek. Az, hogy együtt állhatnak a dobogóra az szenzációs, mindketten abszolút megérdemelték.
