Kovacsics Anikó, Szucsánszki Zita és Tomori Zsuzsanna is elbúcsúzott a magyar válogatottól a tegnapi felkészülési találkozó alatt.
„Hogy ilyen emberek így beszélnek rólunk, az nagyon megtisztelő” – vélekedett Szucsánszki Zita, majd hozzátette: a válogatottól vele együtt elbúcsúztatott Tomori Zsuzsannával és Cirjenics-Kovacsics Anikóval „nagyon jó dolgokat” élhettek át klubszinten, és a nemzeti csapatban is. „Minden gyereknek, aki elkezdene kézilabdázni, azt mondhatom: rajta, mert ez egy nagyon jó közeg. Ha valaki minden energiáját belefekteti, akkor biztos, hogy tiszta lelkiismerettel tud lejönni a pályáról” – mondta a Ferencváros korábbi, az Esztergom jelenlegi játékosa. A 147-szeres válogatott kézilabdázó kijelentette: nagy kiváltság felhúzni a nemzeti csapat mezét, ezért nem tartja korrektnek, ha valaki „csak úgy kedvtelésből” lemondja a válogatott szereplést, de úgy véli, a pályafutás végéhez közeledve „ez teljesen rendben van”. Szucsánszki elárulta, a meccsek előtti himnusz jut elsősorban eszébe a magyar válogatottra gondolva. „Ahogy most is játszották, akkor ott van az ember fejében, hogy nekem, mint játékosnak már többé nem játsszák. Ez azért elérzékenyíti az embert, de hogy ez egyáltalán megadatott, már önmagában egy nagy dolog” – fogalmazott.
Tomori Zsuzsanna elmondta, idegesen érkezett, de örült, hogy három játékost is elbúcsúztattak, mert „sokkal jobb hárman kivonulni, mint egyedül”. „Megnéztük a videót, hallottuk, hogy komoly szakemberek nagyon jó véleménnyel voltak rólunk, a közönség nagyon örült nekünk, így egy olyan megható, érzelmes dologba ment át, így csak azt mondhatom, hogy egy szép napot kaptam mindenkitől, úgyhogy ezt nagyon szépen köszönöm” – mondta. A 191-szeres válogatott jobbátlövő kifejtette, mi volt számára a legemlékezetesebb a nemzeti csapatban töltött éveiből. „Talán arra vagyok a legbüszkébb, hogy akikkel kezdtem, majd akikkel folytattam, minden csapatban meg tudtam találni a helyemet, mindenhol voltak feladataim és tudtam segíteni” – vélekedett.
Cirjenics-Kovacsics Anikó szerint nagyon jól esett hallani a méltató szavakat, és külön öröm volt, hogy Tomorival és Szucsánszkival együtt élhette át ezt a pillanatot, majd arról beszélt, mi fog számára a legjobban hiányozni a válogatottból. „Maga a közösség: mióta tudtam, hogy lesz ez az alkalom, azóta felelevenedtek azok az emberi kapcsolatok, barátságok, amik itt köttettek, és hogy milyen jó, amikor valahol összefutunk, és egy pár szót tudunk beszélgetni” – árulta el a 143-szoros válogatott balszélső és irányító.
„Örülök, hogy végre a lányokkal lehettem. Voltak itt a félidőben érzelmi dolgok is, hiszen búcsúztattak három volt játékost. Jól éreztem magam a pályán is, és a szurkolók ismét nagyon jó hangulatot teremtettek” – mondta Klujber Katrin, utalva arra, hogy a szünetben Cirjenics-Kovacsics Anikót, Tomori Zsuzsannát és Szucsánszki Zitát búcsúztatta el a válogatottól együtt a szövetség és a szurkolók. Klujbert már csak azért is megérintette a dolog, mert mindhármukkal játszott együtt a Ferencvárosban, illetve Tomori még mindig aktív a zöld-fehér csapatban. „Nekem is nagyon megható volt, de azért láttam a többieken is: el kellett volna indulnunk melegíteni, de nem bírtunk, hiszen néztük őket. Utána fontos is volt, hogy visszarázódjunk a mérkőzésbe, mert kicsit elvitte a fejünket ez a búcsúztatás. Azt gondolom, hogy ez méltó volt hozzájuk.”
Egy másik ferencvárosi játékos, a 3 góllal záró Márton Gréta is érzelmes perceket élt át a szünetben. „Megmondom őszintén, nehéz volt a bemelegítésre koncentrálni – vallotta be – Mind a hárman nagyon közel állnak hozzám, mind a hármójukkal nagyon szerettem és Zsuzsival még szeretek játszani. Nagyon szép volt, hogy így elbúcsúztatták őket, mert nagyon sokat tettek a kézilabdázásért.”
