Férfi kéziseink átlövőjét kérdezték.
– Mennyire volt nehéz a döntés?
– Természetesen nagyon nehéz volt, ahogyan a közösségi médiában is írtam múlt héten, a karrierem jelentős részét kitöltötte a válogatottban eltöltött időszak. Gyerekkori álmom vált valóra, amikor először meghívót kaptam, az pedig csak ráadás, hogy sok-sok éven keresztül a nemzeti együttes tagja lehettem. Most mégis úgy éreztem, itt az ideje, hogy hátralépjek.– Összesen 173 meccsen léptél pályára címeres mezben. Melyik a legkedvesebb válogatotthoz köthető pillanatod?
– Nagyon sok olyan momentum van, amelyre örömmel emlékszem. Az első válogatottságom egyértelműen ott van a legjobbak között, Lékai Mátéval együtt debütáltunk Tunézia ellen egy 2009-es ausztriai felkészülési tornán. Az már eldőlt, hogy nem együtt fejezzük be, annak viszont örülök, hogy a mai napig együtt játszunk a Fradiban. Rengeteg meccs és szép eredmény jut most eszembe, említhetném az egyiptomi világbajnoki- és a németországi Európa-bajnoki ötödik helyet, a hazai pályán kivívott olimpiai részvétel pedig talán mindent felülmúl. Mondanám, hogy az egy beteljesült álom volt, de igazából gyerekként nem is nagyon mertem álmodni ilyesmiről.– Mennyiben változik az életed azzal, hogy a válogatott heteket mostantól a Fradiban töltöd?
– Ez még most nagyon új helyzet, hiszen a többiek éppen csak elkezdték az edzőtábort a válogatottban. Biztos furcsa érzéseket vált majd ki belőlem, de szeretném majd élőben megtekinteni a fiúk vasárnapi, tatabányai meccsét Montenegró ellen. Jó lesz, hogy a csapattal ezeken a heteken is együtt tudunk majd készülni, illetve a családra is több idő marad, a negatívumokkal pedig nekem kell megküzdenem.– Ami a klubszezont illeti, szombaton nagyon fontos két pontot szereztünk Balatonfüreden. Hogy látod most a helyzetünket?
– A szezon elején a harmadik hely megszerzése volt a célkitűzésünk, egyben az álmunk. Már akkor is tudtuk, hogy nagyon nehéz lesz, azóta pedig minden nap ezért dolgozunk. Nagyon sok munka áll még előttünk, de annyi biztos, hogy jó ehhez a csapathoz tartozni. Mindenki vállvetve küzd a célokért, boldog vagyok, hogy itt lehetek!
