Somával beszélgettek többek között új szerepéről, a csapatkapitányi posztról.

Milyen volt először csapatkapitányként felállni a bemutatáshoz az újonc Debrecen elleni kedd esti idénynyitón, amelyet 23-7-re nyertetek meg?
Egyszer voltam már beugró csapatkapitány, de teljesen más érzés volt most, amikor már úgy közelítek hozzá, hogy minden meccsen ott fogok állni Papayo és a bírók mellett. Azon agyaltam a buszon a mérkőzés előtt, hogy nekem kell valami okosat mondani, amikor körbeállunk, és én fogok visszaszámolni beugráskor is.

Újdonságként mik voltak még a feladataid, amelyek ezzel a szereppel járnak?
Annyit éreztem már, hogy a csapat körül felmerülő minden kérdés, óhaj, panasz hozzám érkezik be Sünin kívül. Például a sapkaszámok miatt ment a variálás, mert vannak olyanok, akik fix sapkaszámot szeretnének. Minden, ami a csapattal kapcsolatos kérdés, az nálam landol.

Varga Dénes örökségét veszed át csékáként az FTC-ben. Ez mit jelent neked?
Dumi után pláne megtisztelő a feladat, de alapvetően a csapatkapitányi feladat saját nevelésűként is szép gesztus. 10 éve játszottam az első OBI-es meccsemet, minden Fradi-nevelt álma, hogy idáig juthat. Magam felé volt elhatározás, hogy még jobban belevonódjak a többi játékos életébe, és közelebb kerüljek mindenkihez, hogy tudjam, ki hogyan érzi magát. Az van bennem, hogy a teendők megoldása jönni fog magától.

Sűrű éved volt, és most beszéljünk csak az egyéni újdonságokról. Januárban, a franciákkal vívott hazai mérkőzésen viselted először az 1-es sapkát, az olimpián először voltál kezdőkapus, a csapat legjobban teljesítő játékosa lettél Párizsban, innentől pedig te vagy a Ferencváros csapatkapitánya. Milyen megélni ennyi mindent?
Nem nagyon számolgatom ezeket, nem nagyon éltem meg ezeket annyira, hogy „fú, ez is első”. Nem volt bennem annyi plusz töltöttség ezek miatt. Annyira sűrű volt az év, annyira pörögtek egymás után a meccsek, hogy nem tudtam a többibe mélyen belegondolni. Azon mondjuk többet agyaltam, hogy első számú kapusként utaztam a párizsi olimpiára, ezt erősebben át tudtam érezni. Annyira sűrű volt az év, annyira pörögtek egymás után a meccsek, hogy nem tudtam a többibe mélyen belegondolni. Egy héttel a BL megnyerése után például már kezdődött a válogatott felkészülés.

Nálad gyakran az őszi szezon első fele felhozó időszaknak számít a nyári válogatott tornák után. Ez a mostani milyennek ígérkezik?
Hasonló most is a terv és a felállás. Annyi a különbség, hogy én fogok védeni az európai Szuperkupán. Azután jönnek a fontos BL-meccsek, Süni kiemelte, hogy szeretné, ha Papayo többet védene a Bajnokok Ligájában. Mivel erősödtünk, bátrabban lehet forgatni a játékosokat. Annyiban változtatja meg a dolgot a kapitányi szerep, hogy például Debrecenbe nem utaztam volna, de Süni kérte, hogy menjek és képviseljem a csapatot a szezon első meccsén.

A teljes interjú: EuroSport