Szerb csatárunk először beszélt részletesen konfliktusáról Stankoviccsal és jövőbeni terveit is megosztotta.

Aleksandar Pesic

Őszintén szólva hazafi vagyok, és örülök, hogy a Borac továbbjutott. Megnéztem a banja lukai meccset, és láttam, hogy a Boracnak nagyon jó játékosai vannak, érdekes meccs lesz. Egyértelmű volt, hogy kinek szurkolok, mert édesanyám a Boszniai Szerb Köztársaságból, pontosabban a Szerb Köztársaságból származik. Ott van a nagymamám, a nagyapám, a nagynénik, a három bátyám… Anyai ágon sok rokonom van és mind ott vannak. A legjobb barátom is Banja Lukából származik, akiben a legjobban megbízom, ő egyben az ügynököm is – Sinisa Gagula. Nagyon kötődöm a Boszniai Szerb Köztársasághoz. Mindig ott vagyok, ha van szabadidőm.

Remélem, hogy először Budapesten, és természetesen majd Banja Lukán is versenyben leszünk a Boraccsal. Volt az a balszerencsém a Kecskemét ellen a bajnokság első fordulójában, amikor kicsit megfeszültek a bokaszalagjaim… Utána a Midtjylland elleni két meccsen játszottam, próbálkoztam, de nem ment… Küzdöttünk, akár ment, akár nem… Az eredmény azt mutatta, hogy nem ment. Megvoltak a lehetőségeink, amelyeket nem használtunk ki. Kiegyenlített meccsek voltak, de nem volt szerencsénk. Most pedig az Európa Ligába való bejutásra koncentrálunk. Ez a célunk, és minden más, őszintén szólva, kudarc lenne számunkra. Nem mondhatom, hogy egyértelmű favoritok lennénk, ez a mai futballban nem létezik, főleg ezen a szinten. De reálisan azt mondanám, azért kicsit esélyesebbek vagyunk, és ezzel meg kell küzdenünk. A Borac is szeretne szerepelni az Európa Ligában, megvan a helyük a Konferencia Ligában, de nem akarnak megállni itt. Tudjuk, milyenek a balkáni csapatok, nehéz lesz, de érdekes.

Az agresszív, támadó futballt erőltetjük. Ez egy olyan stílus, amelyet mindig próbálunk mindenkire rákényszeríteni. Sok minden változott, új edző jött, a holland Pascal Jansen. Tetszik a munkája. Bevezetett néhány újdonságot, mindent a szakmaiság magasabb fokára emelt. Csak hinnünk kell és minden rendben lesz. Az előző szezon viharos volt számomra és még néhány más játékos szempontjából is. Remélem egyre jobb lesz.

Jó játékosokkal erősödtünk, de idő kell, mire mindenki beilleszkedik. De ha továbbjutunk a Borac ellen, minden rendben lesz. Ami Lisztes Krisztiánt illeti, természetesen hiányozni fog. Nagyon jó játékos. Engem Radonjára – Nemanja Radonjic – emlékeztet, az a fajta srác. Nagyon megszerettem, és remélem, jó karriert fog befutni.

Amikor a Ferencvároshoz kerültem, nem volt szerencsém egy sérülés miatt, három-négy hónapig nem álltam rendelkezésre. Majd visszatértem, jól játszottam, aztán jött a konfliktus Dejannal, aki valamiért felfüggesztett. Tudja, hogyan kell merésznek és udvariatlannak lenni a szavaiban, és amikor válaszolnak rá, akkor meg problémázik, és a legegyszerűbb válasza az volt, hogy felfüggesztett. Szó szerint két és fél, három hónapig edzettem külön. Azt sem engedte, hogy mondjuk egy kapus segítsen, szóval egyedül edzettem…

A klubban mindenki tudja, hogyan edzettem, hogy szó szerint minden nap a maximumot teljesítettem, és úgy voltam vele, ha nem tudok dolgozni a csapattal, megerősítem a testemet, kijavítok néhány hibát… A klub nagyon korrekt volt velem szemben, nem volt gondom velük. Igen, voltak más játékosok is, akiket nem ismert okokból eltávolított Dejan, ezt ő tudja a legjobban, hogy miért. És ezeknek a srácoknak le kellett játszaniuk most a meccseket, és ez érezhető volt a pályán. Nehezítette a helyzetet, hogy a magyar válogatott Varga Barnabás az EB-n megsérült, így miután visszatértem, támadásban minden rám hárult, és őszintén szólva idő kell, hogy elérjem a csúcsformámat. Rendben volt a felkészülés is, új edző jött, új energia, minden új, mindenki meg akarja mutatni magát. Normális, hogy másfél-két hónap után kicsit leesik az energia. Mindennek megvan a következménye, és idő kell, hogy megváltozzon. Személy szerint hiányzik a játék- és gólösztön. Ez az eredménye annak a két és fél, három hónapnak. Mentálisan újra visszajöttem, de aztán jött ez a sérülés, de megint visszatérek, amikor a legnagyobb szükség lesz rá, akárcsak tavaly, pl. a Cukaricki elleni góllal, vagy anno a Crvena Zvezdában, a kupadöntőben. Harcos vagyok, sosem adom fel.

Még két év van hátra a szerződésemből a Ferencvárossal. Most kezdi el a fiam az iskolát Magyarországon. Őszintén szólva azon gondolkodom, hogy végleg Budapestre költözzek.