A férfi vízilabda válogatott a házigazda franciák elleni győzelemmel kezdett az olimpián – Vogel Soma két ötöst is kivédett.

Férfi vízilabda, olimpia, csoportkör, B-csoport, 1. forduló
Franciaország 12-13 Magyarország
Negyedek: 1-5, 4-4, 2-1, 5-3
Fradista gólok: Jansik 2, Fekete 1, Varga D. 1

Beszámoló: Fradi.hu, MVLSZ, NSO, VLV
Teljes mérkőzés: MédiaKlikk

Varga Dénes

Nagyon értékes és fontos a siker. Sokat készültünk a meccsre, és az is közrejátszott a győzelmünkben, hogy a franciákat nyomta a teher, ők játszottak otthon. Nagyon jól kezdtünk, nem is tudom, mikor voltunk legutóbb ilyen koncentráltak, a védekezésünk hamar összeállt, sokat blokkoltunk és jól zónáztunk. Thomas Vernoux életben tartotta a franciákat, de tudtunk reagálni a góljaira, nem álltunk le támadásban.

Vogel Soma

Úgy kezdtük a mérkőzést és azt is beszéltük a meccs előtt, hogy indítsuk jól, győzelemmel ezt az olimpiát, hogy ez adjon nekünk egy pozitív löketet és jó úton indítson el minket. Mindamellett, hogy azért a játékunk is legyen jó. Úgy gondolom, hogy jó is volt három és fél negyedig, talán öt góllal is tudtunk most vezetni. Aztán egy kicsit Dohára visszakacsintó érzés volt – legalábbis bennem voltak ilyen érzések -, hogy jönnek ránk, jönnek ránk. Viszont Dohával ellentétben éreztem azt is, hogy most nem lesz olyan mint akkor, mert most ezt meg fogjuk nyerni, mi vagyunk a jobbak, ez egyértelmű. Nagyon örülök az ötösvédéseknek. Ideges lettem volna, ha Vernoux hármat lő be egy meccsen… Egyébként statisztikailag történtek a dolgok: jobb kéz laposan vagy bal kéz fél magasan, bal kéz laposan lövi a legtöbbet. Crousillatnál pedig azt láttam, hogy nagyon készül, hogy gyorsan ellője a labdát – erre reagáltam. Nagyszerű hangulatú meccs volt egyébként. Most jártunk először ebben az uszodában, a többségünk legalább is. Örülök tényleg, hogy most győzelemmel indultunk el az olimpiai úton.

Varga Zsolt

Sok jó része volt ennek a mérkőzésnek, most azt kell mondjam, elsősorban támadásban, bár a védekezésben is sikerült egy jó szintet tartani sokáig. Egyértelmű, hogy bennünk volt még a dohai meccs, és ők is arra próbáltak építeni, de a kezdésnél elég hamar tudatosítottuk bennük, hogy ez ma más lesz. Sokáig sikerült tartani a három-négygólos különbséget, mert mindig volt válaszunk a góljaikra, azaz ma a támadás igazán jól működött. Ugyanakkor mindenki tudja, mekkorát fejlődött a francia csapat, ráadásul itthon játszott, ebben a környezetben, és az első negyed után azért kezdték megtalálni a játékukat. És nem is tudom, hány góllal kell vezetni, hogy az ember azt érezhesse, sikerült lezárni a mérkőzést. Nekem ez volt többször is az érzésem, hogy meglesz, megvan, mert elöl lőttünk gólokat, jöttek a védések, és mégis, ők elkezdtek kockáztatni, ebből sikerült csökkenteniük a különbséget, de azért 13-10-nél már látszott, hogy ezt megnyerhetjük. A végén találtak két szerencsés gólt, ami benne van ebben a játékban, még ha a meccsben talán nem is volt. Mindent összevetve elégedett vagyok, nem könnyű elkezdeni bármelyik világversenyt, pláne nem a hazai csapat ellen, de ma meglett a három pont. Ez az első lépcsőfok, csak a következőre szabad figyelnünk.