Hokisaink korábbi játékosa, Kling Sándor előbb a Red Bullnál dolgozott, most pedig a Williamsnél kapott szerepet. Három szezont húzott le a Fradiban, ebből kettőt az OBI-ben, egyet pedig a MOL Ligában. A sport mellett a tanulást sem hanyagolta el, ő az első olyan magyar mérnök, akinek közvetlenül a magyar oktatásból sikerült a Formula–1 mérnöki világába bekerülni, 2015-ben PhD fokozatot szerzett. Videós blogot is készített korábban egyForma címmel.

Kling Sándor 2008/2009-es szezonban (fotó: Jégkorongblog)

A Red Bullhoz kerülésről korábban így nyilatkozott: „A Budapesti Műszaki Egyetemen alakult egy Formula Student csapat, amelyben a kezdet kezdete óta benne voltam, és részben a doktori tanulmányaimat is azért kezdtem el, hogy a közelében maradhassak a projektnek. Belemélyedtem a kompozit anyagok tervezéselméletébe, termékek és alkatrészek méretezésébe és gyártástechnológiáiba, amit nagyon megszerettem, Magyarországon máshol pedig nemigen láttam lehetőséget versenyautó alkatrészeinek tervezésére és tesztelésére. Aztán amikor közeledtem a doktori tanulmányaim végéhez, úgy döntöttem, megpróbálom felvenni a kapcsolatot az F1-es csapatokkal is. A német Formula Student-versenyen a Red Bull egyik mérnöke volt a főbíró, akit szintén megkerestem, és amikor megüresedett egy pozíció az istállónál, felkerestek, hogy várnak egy interjúra a csapathoz. A felvételi interjú a Red Bull székhelyén zajlott, és a szakmával kapcsolatban nagyon lényegre törő kérdéseket kaptam, ezután azt mondták, hogy majd értesítenek a döntésről. Amikor jött a hívás, épp a metrón utaztam, mire az utasok között úgy kezdtem örülni, mintha az ötös lottót nyertem volna meg. Január első hetében kaptam a jó hírt, és február elejétől kezdtem el dolgozni. A pozícióm angol neve structures analyst. Aki itt dolgozik, az a szilárdsági méretezéssel foglakozik, ami fém- és kompozit alkatrészekre is vonatkozik: megvizsgáljuk az alkatrészeket szilárdság és rugalmasság szempontjából. Ebbe a váz részeitől kezdve a motoralkatrészeken, aerodinamikai elemeken vagy a futómű alkatrészein át minden beletartozhat. A kompozit alkatrészeknél fontos szerep hárul ránk, hogy az adott elemeket minél könnyebbre tervezzük meg.”

A mostani lehetőségéről is kérdezték a napokban: „Több kollégám is volt korábban az F1-ben, Dave Wornert pedig már régóta ismerem. Kapcsolatban maradtunk akkor is, amikor Magyarországon dolgoztam, időről időre beszélgettünk. Amikor úgy döntöttem, szeretnék visszatérni az F1-be, említette, hogy a Williamsnél akad lehetőség, így csatlakoztam a csapathoz. Ez az istálló hagyományosan jó eredményeket ér el, a történelme pedig lenyűgöző, tehát magától értetődött, hogy én is szerettem volna megtapasztalni, milyen itt dolgozni. Ráadásul ez új kihívás nekem, és jó lehetőség, hogy tovább fejlődjek. Szenior szerkezeti mérnök vagyok. Azért felelünk, hogy az autó részei szerkezeti szempontból hibátlanok és a lehető leghatékonyabbak legyenek. Ebbe beletartozik, hogy meg kell állapítani az adott rész erősségét és merevségét, ellenőrizni, hogy szabályos-e. Ezenkívül szorosan együtt kell működni az aerodinamikai részleggel, hogy az alkatrész a vártnak megfelelően viselkedik-e, illetve törekedni kell rá, hogy a lehető legkönnyebb legyen. Egy rész legyártásának teljes folyamatába be vagyunk vonva a koncepció megszületésétől mindaddig, amíg az autón teszteljük. Az első fázisban a koncepciótervezőkkel és az aerodinamikai szakemberekkel zajlik az egyeztetés, ilyenkor elvégzünk néhány előzetes számítást, hogy megvizsgáljuk, legyártható-e az alkatrész, illetve javít-e a teljesítményen. Amikor elkészült, a tesztelési szakaszban is részt veszünk.„