A női vízilabda válogatott is olimpiai keretet hirdetett az amerikaiak elleni edzőmeccs után.
A női vízilabda válogatott olimpiai keretében clubunkat képviseli: Gurisatti Gréta, Leimeter Dóra, Neszmély Boglárka és Vályi Vanda – a teljes névsor: MVLSZ
Mihók Attila
Furcsa volt egy edzőtábor közben kijelölni a csapatot, de tudtuk, hogy most ez a feladatunk, még ha ez azzal is jár, hogy van, aki kicsit vagy éppenséggel nagyon szomorúan csinálja végig a hátralévő napokat. Ugyanakkor úgy gondolom, az amerikaiak otthonában gyakorolni óriási megtiszteltetés és hatalmas fejlődési lehetőség bármelyik fiatal játékos számára. Ha a sportág jó helyen van, akkor ennek a döntésnek nagyon nehéznek kell lennie – mint ahogy az is volt. Posztokra válogatottunk és mindent egybevéve az a tizenhárom játékos utazik, akik mind ott voltak a világbajnoki ezüstéremnél, megvan a tapasztalatuk ezzel a stábbal, tudják, mire számíthatnak tőlünk és mi mire számítunk tőlük.
Női vízilabda, felkészülési találkozó
Egyesült Államok 12-8 Magyarország
Negyedek: 5-4, 3-1, 3-2, 1-1Beszámoló: MVLSZ
Mihók Attila
Jól helytálltunk egy, az ellenfeleit iszonyatos nyomás alatt tartó csapat ellen, amelyik fantasztikus erőt képvisel. Harminckét percből harmincat koncentráltan, magunkból mindent kiadva sikerült végigjátszanunk – igazából ez volt az elvárás, az edzőmeccsek tapasztalatai alapján mindenképp, ott ugyanis ennél csak nagyobb rövidzárlataink voltak. Abban a két percben, a harmadik negyed végén volt két hátrány, amit nem tudtunk kivédeni, majd egy blokkról bepattanó átlövés, ez egy kicsit elkapkodott támadásunk után jött, nem rendeződtünk vissza, azaz abszolút elkerülhető lett volna. Azt tudni kell, hogy az amerikaiak hónapok óta együtt készülnek az olimpiára, ez már nem ugyanaz a csapat, amelyikkel a dohai világbajnokságon találkoztunk. Az egyetemisták ebben az évben jegelik a tanulmányaikat, mindent Párizsnak rendelnek alá, talán megjegyezhetem, a mi helyzetünk kicsit más. Ennek ellenére azt mondom, egyfelől nekünk is van még három hetünk, ami alatt komoly fejlődést remélhetünk, másfelől az összes eddigi nyári mérkőzést figyelembevéve ez volt a legjobb teljesítményünk, még ha ez tán furán hangzik is. Egy olyan csapattal szemben álltunk helyt, amely ellen ha kétszer balra nézünk, amikor jobbra kéne, akkor máris elmegy több góllal. Miután megérkeztünk ide, gyorsan helyre tudtuk tenni magunkat az első edzések után – hogy ahhoz képest, amit mi vízilabdának gondoltunk, miként fest ez a sportág itt. Borzasztóan kemény egy-egyeket kell megoldanunk, végtelenül dinamikus és agresszív a támadójátékuk, ez valóban más szint, de ezért is fogadtuk el örömmel a meghívást, mert azt gondoltuk, ez csakis a fejlődésünket szolgálhatja. Nem véletlen, hogy a meccsen iszonyúan elfáradtunk, de azért ők is kapkodták a levegőt a vége felé, ami a mi erőfeszítéseinket dicséri. Esélyünk akkor lehetett volna, ha van még plusz két blokk és egy védés mondjuk hátrányban, mit pedig a hét fórunkból nem kettőt, hanem hármat vagy négyet váltunk gólra. Egyvalamit reálisan kell látnunk: ezt az amerikai csapatot tízből egyszer lehet elkapni – nem baj, ha ez nem itt történik meg, legyen az az egy Párizsban, ha úgy hozza a sor, hogy találkozunk velük.
