A West Ham távozó menedzsere mellett neves skóciai játékosokat kérdeztek. A Celtic legendája szerint se járt tizenegyes a skót szövetségi kapitány által vitatott jelenetnél – a skót sajtó is gyászba borult.

„Nagyon úgy tűnt, hogy ez egy egygólos meccs lesz, én pedig reménykedtem benne, hogy ezt a gólt Skócia szerzi meg az egyik meccs végi helyzetéből – vélekedett a BBC szakértőjeként nyilatkozó David Moyes, aki legutóbb az angol élvonalbeli West Ham Unitedet irányította. – A vége egy övön aluli ütés volt. Komolyan mondom, gyomorforgató volt. A döntetlenért járó pont sem lenne elég a továbbjutáshoz, de ezen a ponton már azzal is kiegyeztünk volna.”

„Az első félidőben nálunk volt a labda, de semmit nem tudtunk kezdeni vele. Ezzel együtt kontroll alatt tartottuk a játékot – így a Liverpoolban légióskodó Andrew Robertson, a skótok csapatkapitánya. – A végén mindent egy lapra feltéve rohamoztunk, s végül egy jókora gyomrost kaptunk. A döntetlen egyébként sem lett volna jó egyik csapatnak sem. Köszönettel tartozunk minden honfitársunknak, éreztük a támogatásukat. Tudjuk, mekkora futball-láz tört ki odahaza, sajnáljuk, hogy csalódást okoztunk.”

A korábbi skót válogatott szélső, Neil McCann az első perctől agresszív, támadó szellemű játékot várt Marco Rossi csapatától, ellenben a skótok játéka csalódást okozott a számára.

„Nagyon meglepett a magyar csapat taktikája, hiszen átadták nekünk a kezdeményezést, míg én nyílt sisakos, agresszív játékra számítottam. Ezzel együtt nem hibáztathatom őket, mivel vélhetően ők is rájöttek arra, hogy nem ők fogják a széleken megbontani a védelmünket. A 488 passzunkból ezzel együtt mennyi jutot be a magyar tizenhatoson belülre? Hány átadással okoztunk gondot a magyar védelemnek? Szerintem messze túl kevéssel. Akkor kellett volna kockáztatunk, amikor még masszív volt a hátsó alakzatunk. (…) Összességében egy pontot szereztünk úgy, hogy a két gólunkat gyakorlatilag az ellenfeleknek köszönhetjük. Csapatként szerintem ennél többet tudunk” – fogalmazta meg kritikáját McCann a Football Dailynek.

A klubszinten a Chelsea-t és az Evertont is erősítő egykori skót válogatott labdarúgó, Pat Nevin sem kímélte a Clarke-csapat produkcióját.

„A tények a következők: egy pontot szereztünk az Eb-n úgy, hogy egyszer kikaptunk, egyszer pedig átgázoltak rajtunk. Vajon Skócia győzelmet érdemelt úgy, hogy alig volt helyzete? Vajon a skótok a legjobbjukat nyújtották Németország és Svájc ellen? Nem, legalábbis bizonyos játékosok biztosan nem. Mindent összevetve van Skóciának olyan játékosa, aki képes kiosztani egy passzt, amit mások nem látnak meg, vagy egy villanással feltör egy védelmet? Van most ilyen különleges játékosunk? Valószínűleg nincs” – idézi Pat Nevint a Football Daily.

A Celtic korábbi angol csatára, Chris Sutton mindeközben szembement Steve Clarke szövetségi kapitánnyal, aki egy tizenegyest kért számon az argentin játékvezetőn.

„Szerintem ez nem volt tizenegyes. Meglátásom szerint Stuart Armstrong a kontaktot kereste, és nem értem, miért nem próbált meg kapura lőni. Óriási helyzetet puskázott így el. Mindezt úgy, hogy ettől a magyar csapattól én nem dobtam el az agyam” – vélekedett a Football Dailynek Sutton.

„Skócia elkábult, megbetegedett, bedőlt a csábításnak és kiesett az Eb-ről” – olvasható a brit közmédia (BBC) skóciai sportrovatának olvasmányos összegzésében. Tom English írása szerint „a futball istenei ismét kitoltak Skóciával, ezt a kegyetlen játékot a jelek szerint nem tudják megunni”. A szerző szerint a rémálom a meccs legvégén ütött be a skótok számára, amikor jobbára már csak a kapus maradt hátul – különben 0–0–11-es hadrendben játszottak volna. Itt is szóba került Willi Orbán és Stuart Armstrong tizenegyesgyanús párharca, de English szerint az nagyon kínos volt, amikor Steve Clarke a játékvezető (Facundo Tello) nemzetiségére fogta a szerinte elmaradt büntetőt. „Skóciának szüksége volt az áttörésre, mert a csapat játéka pontatlan és veszélytelen volt – mint mindig. Már a 97. percben jártunk, amikor végre eltaláltuk a magyar kaput, noha az az akció is lesgyanús volt. (…) Egy biztos: Skócia mindig hősiesen küzd az egyenes kieséses szakaszért a nagy tornákon, de a végkimenetel mindig ugyanaz, csak az év és a tragédia helyszíne változik. Magyarország – természetesen – kontrát vezetett, míg Skócia – micsoda meglepetés! – nem volt meg számszerűleg hátul. A magyar csapat, amely a mérkőzés nagyobb részében nem vezetett épkézláb támadást, hirtelen az 1950-es évek Mágikus Magyarjait idézte, s nem kegyelmezett” – írja Tom English. A szerző hozzátette, hogy a skótok teljesen feleslegesen birtokolták a labdát, s míg a félidőben nulla (!) xG-t mutathattak fel, addig a meccs végén ugyanez az érték 0.13 volt – ellenben a magyar 1.02-vel. „A skót duda egy sokoldalú hangszer: a meccs előtt a lelkesedést adta át, a lefújás után viszont a gyász hangjain szólalt meg” – summázta találó mondattal a szerző a történteket.

„Skócia azt ígérte, hogy most jött el a mi időnk, de ehelyett a lehető legfájdalmasabb befejezést kaptuk – ezzel a címmel jelent meg a Daily Record újságírójának, Keith Jacksonnak helyszíni tudósítása. – Ébresszetek fel, amikor ennek vége van és elmúlt a fájdalom, mert ma este itt Stuttgartban újra éltük az eddigi nagy tornák rémálmait.” A szerző szerint a skót csapatnak csak annyit kellett volna tennie, hogy legyőz egy „átlagos játéktudással bíró ellenfelet, amely pont nélkül állt két csoportmeccs után”, a kudarc viszont megmutatta, hogy ez a gárda nem érdemelt továbbjutást – még akkor sem, ha a csapongó végjátékban nekik kedvezett volna a szerencse. „Ezzel együtt nem ezt ígérték a szurkolóseregnek, amely ritkán látott számokban utazott el Németországba. Azt mondták, hogy készen állnak és ez lesz az ő pillanatuk. Azt mondták, hogy tanultak a hibákból” – folytatta Jackson, majd beszámolt a mérkőzés eseményeiről. „A hosszabbításban Hanley lábában volt a győztes gól, a nagydarab védő el is találta a kaput, de Gulácsi védte a lövést. Aztán amikor Skócia egy utolsó esélyként szögletet végzett el, Magyarország lekontrázott minket, Csoboth pedig a lehető legfájdalmasabb végkifejletet váltotta valóra” – zárul a tudósítás.

„Steve Clarke mindenkit feltüzelt a mérkőzés előtt Stuttgartban, de a győzelemre ítélt együttes nem tudott csodát tenni. Magyarország a hosszabbítás 10. percében szerezte meg a győzelmet, hazaküldve Clarke mestert, hogy átgondolja a dolgokat. A Tartan Army álma így véget ért – a szurkolók mindent megtettek, hogy a győzelembe hajtsák kedvenceiket, de a csapat teljesítménye nem volt elég az üdvösséghez” – olvasható a The Scottish Sun tudósításában. A Robert Grieve által jegyzett írás szerint Marco Rossi alaposan felkészült a skót válogatott játékából, így tudatosan átengedte a labdabirtoklást Steve Clarke tanítványainak, akik látványosan nem tudnak mihez kezdeni a felállt védelmekkel, majd a hajrában – miután Gulácsinak az egész meccsen alig volt dolga, míg Clarke nagyon későn kezdett el cserélni – a magyarok „mindent megtettek, amit a skót szurkolók a saját csapatuktól vártak”. „Csoboth Kevin utolsó pillanatokban szerzett gólja után őrült ünneplés vette kezdetét, míg a skót csapat magába roskadva vette tudomásul az újabb kudarcot” – zárul a tudósítás.

forrás: nso.hu