Henry még nem tudja, hogy melyik csapatban folytatja pályafutását, de mindenképpen hazatér az Egyesült Államokba.

– Mióta tudja, hogy nem marad a Ferencvárosban?
– Néhány hete. Sokáig érlelődött bennem a gondolat, menjek vagy maradjak, végül előbbi mellett döntöttem.

– Miért?
– Új kihívásra vágytam. Három és fél évet töltöttem Magyarországon, a Ferencvárosnál jobb klubba nem is kerülhettem volna, de éreztem, új impulzusok kellenek az életembe, jó lesz, ha most klubot váltok.

– Irány Amerika?
– Minden bizonnyal.

– Európa már szóba sem jöhet?
– A Ferencváros előtt Norvégiában játszottam, öt éve már, hogy elköltöztem otthonról. Érzelmes ember vagyok, nem szégyen bevallani, hiányzik a családom, a barátaim. Hiába az internet, a világháló adta lehetőségek, ezek a beszélgetések nem helyettesítik a napi kapcsolatokat. Újra Amerikában a helyem!

– Több klub is hívja, hallani többek között az Austin FC érdeklődéséről.
– Neveket nem mondhatok, de tényleg több egyesület is érdeklődik. Jó érzés ez, mert bizonyítja, hogy az elmúlt években jól teljesítettem a Ferencvárosban. Az MLS sokkal erősebb liga, mint amikor Európába költöztem, évről évre fejlődik, izgalmas kihívás vár rám. De hogy hol, melyik klubban folytatom, még nem tudom.

– A Ferencvárossal négy bajnoki címet és egy Magyar Kupa-aranyat nyert. Álomszerű, hogy Újpest elleni győztes derbivel búcsúzott Magyarországtól?
– Az Újpest elleni különleges mérkőzés volt nekem. Abban a tudatban léphettem pályára, hogy utoljára húzom magamra a Fradi mezét, különös érzés kerített hatalmába. A lefújást követően óriási fieszta közepette vehettük át az aranyérmeket, sosem felejtem el azt az estét.

– Ha húsz év múlva szóba kerül a Ferencváros, mi ugrik be elsőként?
– Alighanem azok az európai kupamérkőzések, melyeket hazai környezetben játszottunk. A Fradi közönsége egyébként is elképesztő, de ezeken a meccseken a szurkolók is kettőzött erővel hajtottak bennünket előre. Ez a szintű szurkolás Európában bárhol megállja a helyét.

– Vasárnap este búcsút vett csapattársaitól. Érzelmes pillanatokat élt át?
– Nem tagadom, elérzékenyültem. Mégiscsak éveken át játszottunk együtt, naponta láttuk egymást, hiányozni fog a társaság. Ki tudja, az is lehet, mire újra találkozunk, nyugdíjasok leszünk.

– A következő idényben is bajnok lesz a Ferencváros?
– Ez nem kérdés! Biztos vagyok benne. A Bajnokok Ligája-csoportkör elérése keményebb dió, de bízom a fiúkban. Ígérem, Amerikából is figyelemmel követem a csapat meccseit, ha kell, hajnalban ülök le a képernyő elé, hogy lássam a Fradit.

A teljes interjú: NSO