Dénes szerint tanulva a tavalyi, Bayer Leverkusen elleni párharcból, ésszel kell elkezdeni az Olympiakosz elleni visszavágót.

Dibusz Dénes szerint az athéni eredmény érdemben nem változtatott az esélyeken, továbbra is 50-50 százalék esélye van a két csapatnak a továbbjutásra. „Talán egy picivel jobb szájízzel jöttünk volna haza, ha döntetlen marad a mérkőzés, de a feladat akkor is adott lett volna, hogy a hazai találkozót meg kell nyerni” – fogalmazott az M4 Sportnak adott interjúban.

Az FTC kapusa úgy véli, a magyar csapat képes akár a rendes játékidőben is kiharcolni a továbbjutást, de az Olimpiakosz erős ellenfél. „Láttuk, hogy az ellenfelünk jó csapat, olyan kerettel rendelkezik, hogy akár mérkőzésen belül is tudnak változtatni és olyan minőséget behozni a padról, ami meg tudja fordítani a mérkőzés menetét. Nagyon bízom abban, hogy itthon, a szurkolóink támogatását élvezve olyan plusz energiák fognak felszabadulni, hogy képes lesz a csapat a továbbjutás kiharcolására.”

Dibusz hozzátette, az első mérkőzéshez képest megkönnyíti a felkészülést, hogy a múlt csütörtöki mérkőzés mellett a hétvégi bajnokin is láthatták már az Olimpiakoszt az új vezetőedző, José Luis Mendilibar irányításával játszani. „De mi most mi vagyunk lépéskényszerben, úgyhogy nekünk kell olyan váratlant húznunk vagy olyan meglepetéssel élni, amivel a magunk javára fogjuk tudni fordítani a mérkőzést.”

A Ferencváros kapusa az M4 Sportnak elárulta, apróbb változások várhatók a kezdőcsapatban, egygólos hátrányban a zöld-fehéreknek kell kezdeményezniük és irányítaniuk, de nem szabad felelőtlenül támadni. „A holnapi mérkőzésen az lesz a lényeg, hogy mi tudjuk az akaratunkat rájuk erőltetni és azokban a pillanatokban, amikor zavart tudunk okozni, akkor remélhetőleg ki tudjuk majd használni a lehetőségeinket. Nem is kérdés, hogy hazai pályán, egygólos hátrányban, telt ház előtt nem bekkelni fogunk kimenni a mérkőzésre. De az egyensúly megtalálása nagyon fontos, emlékezhetünk, hogy tavaly a Leverkusen elleni visszavágón gyakorlatilag két-három perc után szertefoszlottak a továbbjutási remények, úgyhogy azért ésszel kell elkezdeni a mérkőzést.”

Dibusz Dénes szerint a két csapat hasonló játékerőt képvisel, ezért nem tartja elképzelhetetlennek, hogy hosszabbításban dől majd el a párharc. „Szerintem az első meccs rámutatott arra, hogy a két csapat nagyjából hasonló szinten van, voltak nekünk is jobb periódusaink, az Olimpiakosznak is volt jobb periódusa. Nagyon sok fog múlni azon, hogy ki szerzi az első gólt, mikor születik az a gól. Százalékosan nehéz lenne megmondani, de nem tartom elképzelhetetlennek, hogy hosszú csütörtök este elé nézünk.”

M4 Sport

Dénessel a Sportal is beszélgetett:

A lehetetlennel próbálkozom, ha arra kérem, válassza ki a legemlékezetesebb mérkőzését a négyszázhatból?
Áh, az képtelenség! Rengeteg szép emlékem van, számtalan olyan meccsről mesélhetnék, amelyet felemelő volt megélni. Jóllehet az egyenlők között is van egyenlőbbek, nem hiába tartják úgy, hogy az első mindig fontosabb valamivel a többinél. Így az első tétmeccsem, az első bajnokim, az első Magyar Kupa-mérkőzésem, az első derbim, az első nemzetközi kupatalálkozóm, az első Bajnokok Ligája-csoportmeccsem, az első Európa Liga-csoportmeccsem, az első Európa Konferencia Liga-csoportmeccsem is külön polcra kívánkozik. Sokaknak vagyok hálás azért, mert megannyi emlékezetes mérkőzésen állhattam a Fradi kapujában.

No, és ha lenne egy mérkőzés, amelyet újrajátszhatna, melyik lenne az?
Hú, ez jó kérdés! Sajnos van választék ezen a téren is… A Partizani elleni BL-kiesés és a Young Boys elleni idegenbeli vereség különösen fájt. A Bajnokok Ligája-rájátszás első, berni mérkőzésén egy nullára vezettünk, tizenegyest hibáztunk, az első félidő közepétől fogva emberelőnyben játszhattunk, mégis kikaptunk három kettőre. Aztán a visszavágón is… A Juventus elleni torinói csoportmeccset nem is játszanám teljesen újra, csak a kilencvenedik perctől, amikor még egy egy volt az állás – a hosszabbításban, ugyebár, kaptunk még egy gólt. Van tehát néhány mérkőzés, amelyből többet is kihozhattunk volna, de összességében nincs okom a panaszra, jóval több szép emléket őrzök, mint kevésbé szépet.

Hogy mennyi mindent nyert a Fradival, annak felsorolásába ne is kezdjünk bele, inkább azt árulja el, van még valami, amit mindenáron szeretne elérni a csapattal?
Fantasztikus lenne ismét a Bajnokok Ligájában szerepelni! Ez olyan cél, ami folyamatosan hajt. Már csak azért is, mert kétezer-húsz őszén, amikor a csoportkörben mérethettünk meg, a vírushelyzet miatt vagy üres volt a nézőtér, vagy csak korlátozott számban lehettek szurkolók a lelátón, ennélfogva a hangulat nem lehetett olyan varázslatos, amilyet egy telt házas BL-meccstől remélhetünk. Nem tagadom, vágyom arra, hogy megtapasztaljam, milyen érzés a zsúfolásig telt Groupama vagy esetleg a Puskás Arénában Európa legjobb csapatai ellen játszani.

Egy hosszú ujjú mezről vagy aláöltözetről nem ábrándozik?
Arról már nem.

Nem rémlik, hogy láttam volna abban védeni.
Három és fél éve, a Molde elleni BL-playoffon még hosszú ujjú aláöltözet volt a mezem alatt, kaptam is három gólt. Ezt muszáj volt valamire, egy rajtam kívülálló okra fogni – értelemszerűen az egyébként is ritkán viselt hosszú ujjú szerelés volt a hibás. Azóta nem hordom, még Kijevben, a mínusz tizenkét fokban is rövid ujjúban voltam. Egy idő után hozzászoktam…

Ha valaki most állna ön elé azzal, hogy meglátod, Dénes, tíz év múlva is itt leszel, mit szólna?
Az már durva lenne… Amikor a Ferencvárosba jöttem, még csak huszonhárom múltam, de novemberben már harmincnégy leszek. Azért az én biológia órám is ketyeg… A legutóbb meghosszabbított szerződésem még három és fél évig érvényes, első lépésben azt szeretném kitölteni úgy, hogy a produkcióm méltó legyen az elmúlt tíz évhez. Ha kérhetem, majd kétezer-huszonhét tavaszán térjünk vissza erre a kérdésre, akkor már tisztában látunk a folytatást illetően, meglátjuk, miben gondolkodik a klub, miben gondolkodom én. Hozzáteszem, a csapatnak aligha tenne jót, ha hosszabb távon is én jelenteném a jövőt. Abban bízom, idővel a fiatalok eljutnak odáig, hogy velük számoljon a szakmai stáb. Varga Ádám személyében éppenséggel van egy fiatal és tehetséges, ráadásul a klubhoz ezer szállal kötődő kapusa a Fradinak, bizonyította is már, hogy lehet rá számítani a jövőben. Ha így folytatja, eljöhet az nap, amikor első számú kapussá válhat, hogy aztán neki is megannyi élményben legyen része.

Erős a gyanú, Varga Ádámot ma még az is nagyon boldoggá tenné, ha a kispadon élhetné meg az Olympiakosz elleni továbbjutást. Mit remél a négyszázhetedik ferencvárosi meccsétől?
Fontos lenne, hogy hátul nullára hozzuk le a mérkőzést, ez nagyban növelné a győzelmi esélyeinket. Kemény csata vár ránk, a jó hangulat és a jó iram garantált. Noha egy hete egy nullára kikaptunk Görögországban, a meccs bizonyos szakaszaiban tudtuk irányítani a játékot, nagy kár volt a hajrában kapott gólért. Ettől függetlenül nincs okunk arra, hogy pesszimisták legyünk, én legalábbis hiszek abban, hogy hazai környezetben, szurkolóink hathatós támogatásával olyan teljesítményt nyújtunk, amivel egy újabb felejthetetlen estét szerzünk magunknak.