Egyik legrosszabb emlékeként tartja számon a meccset a Lovrencsics sérülésénél nagyon sportszerűen viselkedő volt Vasas játékos.

– Összességében elégedett vagy a karriereddel?
– Többet is elérhettem volna ilyen tehetséggel, de olykor nem megfelelő döntéseket hoztam, ám ezekért vállalom a felelősséget. Ezért az életstílusért eleinte nem kaptam pofont, hiszen volt rá példa, hogy pénteken buliztam, aztán másnap pedig a Szolnok játékosaként két gólt szereztem a Vác ellen. Talán ha akkoriban lett volna egy olyan társ mellettem, mint most a feleségem, akkor másképp viselkedem, ám nem bántam meg semmit. Az NB I-ben végeztem a második és a harmadik helyen, egyedül a bajnoki cím hiányzik a gyűjteményemből, ami nyilván a legfontosabb. Még mindig fájó emlék a 2017-es kupadöntő, amelyet a Vasassal tizenegyesek után buktunk el a Ferencváros ellen. Szó volt arról, hogy bekerülhetek a válogatott bő keretébe, de amikor erre lehetőségem nyílt, akkor elszakadt a keresztszalagom. Biztos, hogy ennek is megvan az oka, hogy miért ekkor jött a sérülés. Szerencsére az életemben hamarosan az utolsó mozaikdarabka is a helyére kerül, hiszen pár hét múlva beköltözhetünk az új otthonunkba. Büszke vagyok arra, hogy két csodaszép gyermekem és egy megértő feleségem van.

forrás és teljes interjú: nb1.hu