Gréti fradista pályafutása már „nagykorú”, a 18. évét kezdte meg idén a Népligetben.
Márton Gréta
Nagyon örültem annak, hogy továbbra is szeretnék, hogy itt legyek, számomra ez tényleg hatalmas megtiszteltetés. Tudom, mindig ezt mondom, de tényleg annak is érzem, mert nagyon sokan szeretnének ebben a klubban játszani, és nekem megadatott, hogy már a tizennyolcadik évemet kezdem itt, a Ferencvárosnál, és a kilencedik szezonom a felnőttcsapatnál. Különleges végiggondolni az elmúlt éveken és látni, hogy a klub miként fejlődött lépésről lépésre, és talán én is hasonlóképpen jutottam egyre feljebb a ranglétrán. Azt is nagyon élvezem, hogy rengeteg jó játékossal játszhatok együtt, közülük néhányan a gyerekkori példaképeim között is ott voltak. Összességében valóra vált álom, hogy így, ilyen csapatban és körülmények között kézilabdázhatok. Érdekes, mert alapjáraton az a típus vagyok, aki nem annyira szereti a változásokat, szeretek a saját, megszokott közegemben maradni, de ahogy idősödöm, ez változik. Egyre inkább élvezem azt, hogy a mindennapokban, az öltözőben is megismerhetek különböző nemzetiségű játékosokat, különböző kultúrákat, és ez a pályán is élmény számomra. Rengeteget tanultam az elmúlt években, mindenkitől igyekszem azt ellesni, amiben igazán jó. Örömmel látom ugyanakkor azt is, hogy vannak továbbra is fiatal magyarok a keretben, akik ügyesek, tehetségesek, úgyhogy összességében nagyon szeretem ezt a közeget, ezt az egyveleget, amit alkotunk.
