A labdarúgó csapat vezetőségének tagjával, dr. Berzeviczi Attilával beszélgettek az EU bíróságának döntéséről.
– Pontosan milyen bírósági eljárást indított a Szuperliga a FIFA és az UEFA ellen?
– Az European Superleague Company S.L., a tizenkét alapító csapat által létrehozott gazdasági társaság – amelyben tíz csapat már felfüggesztette részvételét – perelte be a FIFA-t és az UEFA-t a madridi 17. kerületi kereskedelmi bíróság előtt még 2021. áprilisában. Ez a spanyol bíróság kereste meg két és fél éve az EU bíróságát előzetes döntéshozatali eljárásban az uniós jog értelmezésére. A főbb kérdések röviden a következők voltak: Úgy kell-e értelmezni az EU jogot, hogy az tiltja az olyan erőfölénnyel való visszaélést, amelynek lényege, hogy a FIFA és az UEFA alapszabályaikban előírják, hogy e szervezetek előzetes engedélye szükséges ahhoz, hogy valamely harmadik szervezet a kluboknak egy olyan új páneurópai versenyét szervezhesse meg, mint a Szuperliga? Úgy kell-e értelmezni az EU jogot, hogy azok tiltják a FIFA, az UEFA azon magatartását, amelynek lényege az azzal történő fenyegetés, hogy szankciókat fogadnak el a Szuperligában részt vevő klubokkal és/vagy játékosaikkal szemben, az általuk keltett elrettentő hatás miatt? Úgy kell-e értelmezni az EU jogot, hogy azokkal összeegyeztethetetlen a FIFA alapszabályának rendelkezése, amennyiben az úgy határozza meg a UEFA-t és nemzeti tagszövetségeit, hogy azok „a hatáskörükbe tartozó […] versenyekből származó összes jog eredeti jogosultjai”, megfosztva ily módon a résztvevő klubokat és bármely más alternatív verseny szervezőjét az említett jogok eredeti jogosultságától, maguknak tulajdonítva azok értékesítésének kizárólagos felelősségét?– Mit jelent az Európai Bíróság mostani határozata az ügyben?
– A döntés azt állítja, hogy a FIFA és az UEFA erőfölényben van a piacon, és ami a hatékonysági előnyöket illeti, e két sportági szövetségnek kell a kérdést előterjesztő bíróság előtt bizonyítania, hogy magatartásukkal hatékonyságnövekedést érhetnek el, és hogy e hatékonyságnövekedés ellensúlyozza e magatartásnak az érintett piacokon a versenyre és a fogyasztók jólétére gyakorolt várhatóan káros hatásait. A FIFA és az UEFA által szervezett klubok közötti hivatásos labdarúgóversenyekből eredő jogokra vonatkozó FIFA- és UEFA-szabályokat illetően a bíróság megállapítja, hogy tekintettel azok tartalmára, a verseny szempontjából objektív céljukra, valamint arra a gazdasági és jogi környezetre, amelynek részét képezik, a szabályoknak nem lehetetlen a jogalkalmazókkal szemben fellépni, e szabályok nemcsak arra alkalmasak, hogy megakadályozzák a FIFA és az UEFA tagjainak számító nemzeti labdarúgó-szövetségekhez tartozó hivatásos labdarúgó klubok közötti, az általuk vívott mérkőzésekhez kapcsolódó különböző jogok forgalmazása terén folytatott versenyt, hanem arra is, hogy a verseny működését befolyásolják, az e forgalmazás után elhelyezkedő szolgáltatások számos médiapiacán működő harmadik vállalkozások kárára, a fogyasztók és a televíziónézők kárára. A bíróság úgy véli, hogy az előzetes jóváhagyásra, a részvételre és a szankciókra vonatkozó szabályok akadályozzák az uniós jogban rögzített szolgáltatásnyújtás szabadságát. Azáltal, hogy lehetővé teszi a FIFA és az UEFA számára, hogy mérlegelési jogkörrel ellenőrizze bármely harmadik vállalkozásnak az Európai Unió területén a klubok közötti labdarúgóversenyek szervezésének és értékesítésének lehetőségét, bármely hivatásos labdarúgó klubnak az e versenyeken való részvételét, e szabályok nemcsak arra irányulnak, hogy akadályozzák vagy kevésbé vonzóvá tegyék az érintett különböző gazdasági tevékenységeket, hanem arra is, hogy bármely új szereplő számára a hozzáférés korlátozásával egyenesen megakadályozzák azokat. Ezeket az értelmezéseket a spanyol bíróságoknak kell alkalmazniuk és a konkrét ügyben döntést hozni, mely jogerős ítélet várhatóan hosszú évek múlva fog megszületni. Azzal a bíróság egyáltalán nem foglalkozott, hogy Szuperligát lehet-e alakítani, és annak szabályai egyébként megfelelnek-e ezeknek a kritériumoknak. Tehát nincs olyan döntés, hogy a Szuperliga elindulhat.– Mit mond a határozat a médiajogokról?
– Nagyon érdekes, amit a határozat ezekről mond, és nem véletlen, hogy erre egyik fél sem hivatkozik. Azt mondja, hogy a spanyol bíróságnak kell megállapítania azt, először is, hogy a jogok eladása kapcsán a tárgyalások ezek a két kizárólagos eladóval képessé teszik-e a jelenlegi és potenciális vevőket ügyleti költségeik reálissá tételére, és hogy csökkenti-e ez a bizonytalanságot ahhoz képest mintha egyenként tárgyalnának a résztvevő klubokkal, és másodszor, hogy a jogok centralizált értékesítéséből származó profit bizonyíthatóan alkalmas-e arra hogy abból egyfajta “szolidaritási újraelosztást” lehessen fizetni a futballban minden klub javára. Mintha a kis kluboknak esetleg több pénz járna eszerint…– Létrejöhet-e a Szuperliga, és ha igen, mikori időpontban?
– Azt fontos tudni hogy a Szuperliga elindulásának költségeihez a JP Morgan amerikai befektetési bank biztosítana mintegy 4 millárd eurónyi kölcsönt. Nem támogatást, hanem kölcsönt. Ennek a biztosítéka egy későbbi kötvénykibocsátás lenne a jövőbeni médiajogok lekötésével. Egy bank akkor nyújt kölcsönt, ha biztos a visszafizetés, tiszta a jogi helyzet, a befektetők akkor jegyeznek kötvényt, ha biztosak abban, hogy azt és kamatait vissza fogják fizetni. Mivel jelen pillanatban a meghatározó csapatok óriási többsége nem venne részt a Szuperligában, és jogi helyzet még sokáig bizonytalan marad, a liga elindulása kevéssé valószínű és ha mégis, időpontja is távolinak tűnik. Nagyon valószínűnek tartom, hogy a Real Madridot és a Barcelonát is láthatjuk az idei és a következő évek UEFA kupasorozataiban.
