Egzotikus, egyedülálló és keveset tudunk róla.
Idén ünnepeltük focistáink 34. bajnoki címét, de lehet a 35-ös számot kellene feltüntetni, hiszen a futballévkönyvek tanúsága szerint 1923-ban is szereztünk egy bajnoki címet. Abban az évben a Fülöp-szigeteki bajnoki címet a Ferencvárosi Torna Club nyerte meg. Félreértés ne essék, nem a Wikipédián szórakozott valaki, a statisztikák egyértelműek és helyi cikkek is megerősítik a tényt.
A helyi lapok beszámolói szerint iskolák és emigránsok alakította csapatok voltak akkor a legsikeresebbek, néhány helyi csapattal küzdve a bajnoki címért, de vajon az ottani Fradi hova tartozott?
Az elmúlt időszakban próbáltam utánajárni, hogy mi lehet a titok hátterében, de csak szaporodtak a rejtélyek. Több emigráns magyarokból álló csapatról tudunk, ezek közül Kanadában és Ausztráliában bajnoki címet is szerzett csapat. Ugyanakkor az ázsiai szigetországba nem volt ebben az időszakban jelentős magyar kivándorlás, persze ettől még 2-3 magyar ember is alapíthatta a klubot. Ugyanakkor az is tény, hogy az akkori itthoni lapok nem tudtak erről a csapatról, márpedig az emigráns klubokról sok esetben beszámoltak.
A másik lehetőség, amire volt példa Dél-Amerikában is, hogy a Fradi sikeres túrája nyomán helyi csapatok vették fel a Fradi nevét. Hogy milyen jól csengett a Fradi neve, arra jó példa Hirschl Imre története, aki azt füllentette Dél-Amerikában, hogy tagja volt a ’29-ben világraszóló sikert, a világ akkori legjobb csapatának számító Uruguayt legyőző Fradi stábjának és ennek akkora respektje volt, hogy edzői munkát ajánlottak neki, később a River Plate és a Penarol együtteseivel 2-2 argentin és uruguayi bajnoki címet szerzett.
Igen ám, de a Fradi első sikeres, Európán kívüli túrája éppen ez a ’29-es, a Fülöp-szigeteken pedig még sosem játszott a Fradi. Az emigránsok melletti egyik nyom mégis ez. 1923 elején ugyanis Spanyolországban túrázott csapatunk és megmérkőzött a helyi legerősebb csapatokkal. Az egészen elképesztő bíráskodás mellett lejátszott találkozókon a Fradi megmutatta erejét, noha nem ez volt a legsikeresebb időszaka a csapatnak, hiszen itthon az MTK egyeduralma határozta meg a bajnokságot ’26-ig.
A Barcelonától ugyan kétszer kikaptunk, de utána már nem szenvedett vereséget a csapat. A Real Madrid elleni 2-2-es eredmény több mint dicséretes, ha tudjuk, hogy a madridi lilák 3 büntetőt rúghattak (1 kimaradt) és már a helyi közönség tüntetett a bíró ellen, míg a második meccsen a Real játékosait kiegészítették más madridi csapatok legjobbjaival és a Madrid válogatott néven pályára lépő csapatot vertük 2-1-re. Ezután a Real Sociedad ellen 1-1-re végeztünk, míg a Racing Santander ellen kétszer is nyertünk, annak ellenére, hogy a két meccsen összesen 3 büntetőt rúghatott a Santander – összesen 10 tizenegyest ítéltek ellenük a spanyol túrán.
Noha a Fülöp-szigetek ebben az időben már nem spanyol, hanem amerikai gyarmat volt, de a lakosság spanyol anyanyelvű, így elképzelhető, hogy a spanyol túrát figyelemmel kisérő helyiek vették fel a Fradi nevét, nyertek bajnoki címet és aztán azt beszélte Manilla, bajnok lett a Fradika. Az elkövetkező időszakban igyekszünk még többet kideríteni arról, hogy mi van a titok hátterében.
Ez a történelmi, egyedülálló és különleges epizód is mutatja, hogy milyen kincseket rejt magában a Fradi történelme és milyen gazdag örökség birtokosai vagyunk, ahogy idén, a következő évben is egyik feladatunknak tekintjük, hogy minél többet megtudjanak olvasóink erről.
És akárkik is szereztek dicsőséget a Ferencváros nevének egy évszázada a Fülöp-szigeteken, Isten áldja emléküket!





