Józsi bácsi emlékezett vissza a piros-fehérek elleni UEFA Kupa párharcra.
Mucha József
Kaotikus állapotok uralkodtak azokban a napokban a Ferencvárosnál. Miután megkaptuk a sorsolást, annak ellenére, hogy én akkoriban a válogatott másodedzője voltam Csank János mellett, a Fradi akkori technikai vezetőjével, Havasi Mihállyal kiutazhattam Nápolyba, ahol a görögök felkészülési mérkőzést játszottak. A tapasztalataimat elmondtam a csapatnak és a vezetőedzőnek, Novák Dezsőnek is, csakhogy mire eljött a mérkőzés ideje, Novák Dezső lemondott, az akkori szakosztályvezető pedig engem kért fel helyettesnek, így végül én vezettem a csapatot. Bombaerős volt az akkori Olympiakosz, de mi sem voltunk rosszak. Kiváló futballisták alkották a csapatunkat, ráadásul a játékosok 80 százaléka ferencvárosi kötődésű is volt. Egy picit ki kellett rángatni a srácokat a nihilből a hazai találkozó előtt, de ez sikerült is. Edzői pályafutásom egyik legnagyobb sikerének tartom az Olympiakosz elleni győzelemet, mert nagyon nehéz helyzetben sikerült úrrá lennünk a nehézségeken. Jó szívvel emlékszem vissza erre a mérkőzésre, nagy sikernek tartom. Ugyanerre a maiak is képesek lesznek, Athénba magam is kiutazom a barátaimmal, s addig is tájékozódom a görögök játékerejéről. Nehezebb csapatot is kaphattunk volna. Addig is Dejan Sztankovics edző és Hajnal Tamás sportigazgató erősítsen. Különösen arra készüljenek, hogy ha Varga Barnabással újra baj történik, legyen egy megfelelő helyettese. A védelmi tengelyben Ibrahim Cissé most remekel, de egy másik rátermett középső védő nem jönne rosszul.
