A Felcsút vezetőedzője azt is elmondta, hogy a grundon a Fradi-szurkolótáborhoz tartozott.
Hornyák Zsolt
Minek változtassak a játékunkon, ha korábban támadófutballal is legyőztük a Fradit? Ha nem lesz sérülés vagy kiállítás a csapatomban, kitartunk az elképzelésünk mellett. Nem is lenne korrekt és bölcs döntés, ha sutba dobnám az eddigi játékmódunkat. Nem az alkalmazkodás jegyében vágunk neki a vasárnapi meccsnek, a saját futballunkra összpontosítunk, nem az ellenfél felfogása határozza meg a taktikánkat. A kupakiesés után éreztem a srácokon, alig várják, hogy visszavágjanak a Ferencvárosnak. Nagyszerű mérkőzést játszottunk, amelynek alapján meg tudtam ítélni, hol tart a csapatom játékerő és kondíció dolgában. A 132. percben kapott tizenegyesgóllal maradtunk alul, természetesen csalódott voltam, hogy nem mi jutottunk tovább, de különösebb hiányérzetem nem volt, a mutatóink ugyanis ragyogóak voltak. Ha mindkét fél olyan játékkal rukkol ki vasárnap, mint legutóbb az Üllői úton, élvezetes meccs elé nézünk, amely megint jó reklámja lesz a magyar futballnak. Remélem, ezúttal mi örülünk a végén, nyerni akarunk, ez nem titok. A Fradinak az a balszerencséje, hogy mindegyik ellenfele meg akarja mutatni ellene, mit tud – mi is. Európai mércével mérve is jó a bajnokcsapat, úgyhogy a motivációval nem lesz gondunk, a játékosok bizonyítani akarják, felveszik vele a versenyt. A srácok a legutóbbi mérkőzéseken olyan teljesítményt nyújtottak, amire lehet építeni, és növeli az önbizalmukat. Szerintem a Ferencváros sem változtat a játékán, nem hiszem, hogy alkalmazkodna hozzánk, legfeljebb a kezdőcsapata összetétele módosulhat – ez persze semmit sem jelent, mert huszonöt nemzetközi szintű játékos alkotja a keretét. Az elmúlt négy és fél év ferencvárosi vezetőedzői mind kihívás elé állítottak, de Szerhij Rebrov ellen vívtam a legkeményebb csatákat, olyan volt, mintha sakkoztunk volna. Nehéz volt a fejébe látnom és olvasni az elképzeléseit. Sokszor reagált meccs közben a húzásaimra, ezért gyakran kellett igazítanom a taktikánkon. Emlékszem, egyszer sikerült négy gólt rúgnunk a Fradinak, amikor háromvédős rendszerben küldte pályára a csapatát, nagy élmény volt. Még mindig Máté Csaba csapatának érzem a mostanit, a szezont ő kezdte el és ez a csapat már megvolt akkor is. Stankovic munkájára majd egy év után térjünk vissza, akkor tudom értékelni reálisan. A Fradi minden évben nagyon erős. Ahogyan korábban Laidouni nagy személyisége volt a csapatnak, most ez Abu Fani, és persze ne feledkezzünk meg Dibusz Dénesről, aki óriási formában védett a válogatott előző két Eb-selejtezőjén és kijuttatta a magyar csapatot az Eb-re. A falun, ahol a grundon fociztunk, csak két csapat volt, az Újpest és a Fradi, én a Fradi-szurkolótáborhoz tartoztam. A bajnokságon kívül most is nagyon szurkolok nekik az európai porondon, de edzőként mindenki ellen tisztességesen el akarom végezni a munkámat, a Fradi az plusz kihívást jelent.
