A szovjeteknek történelmi gólt szerző védő ennek ellenére nemet mondott Clubunk hívására.

– Volt példaképe?
– Lehet, hogy meglepődik, de nagy Fradi-drukker voltam, Albert Flórián játéka nagyon tetszett. Emlékszem, Szombathelyen lépett pályára a Ferencváros, apámmal persze kint voltunk a Rohonci úton, Flóri a végén jött lefelé, úgy néztem rá, mint egy félistenre. Később, már technikai vezetőként hívott az Üllői útra, de nem mentem. Ez 1977 körül volt. Arra viszont büszke vagyok, hogy idővel, miután már az MLSZ utánpótlás-igazgatója lettem, Albert Flórián baráti köréhez tartozhattam, és a stadion melletti étteremben az asztalánál ülhettem nemegyszer.

– A Ferencváros egy évre rá kereste, hogy megválasztották az év labdarúgójának. Nem bánta meg, hogy Szombathelyen maradt?
– Utólag el-elgondolkodtam azon, lehet, meg kellett volna próbálnom, de imádtam a Haladást. Később keresett a Honvéd, az Újpest – a Hali 1979-ben kiesett az első osztályból –, de a lila-fehérek kicsit azt éreztették velem, kötelező a Megyeri útra igazolnom. Lesöpörték a kérésemet, ha a Szombathely az NB I/B-ből visszajut, visszaigazolhatok.

forrás és teljes interjú: nso.hu