A Fradi játékát elemezte cikkében a Totalfootbalanalysis szakírója.

A Ferencváros behúzta legújabb bajnoki címét egy domináns szezon után a magyar bajnokságban, ez volt sorozatban az ötödik a budapesti csapat számára. A magyar csapatot megint a korábbi orosz szövetségi kapitány, Sztanyiszlav Csercseszov vezette, akit 2021 decemberében neveztek ki. Az azt követő fél szezonban bajnoki és kupagyőzelemre vezette csapatát, most pedig egy újabb bajnoki sikert aratott, a Ferencvárosé volt a legjobb támadójáték és védekezés a magyar élvonalban.

Ez a taktikai analízis és megfigyelői beszámoló Csercseszov taktikáját elemzi, megnézi, mi tette olyan dominánssá a Ferencvárost ebben a szezonban, miközben a legjobb tizenhat közé jutottak az Európa Ligában, ahol Xabi Alonso Bayer Leverkusene állította meg őket.

A preferált felállás és játékstílus

Ahogy a fenti képen játszik, Sztanyiszlav Csercseszov irányítása alatt a Ferencváros elsősorban 4-2-3-1-et játszott, ez adta az orosz vezetőedző számára a legjobb egyensúlyt. Ez meg is látszott: a magyar bajnoké a legjobb támadójáték és védekezés is a helyi élvonalban.

Csercseszov irányításával a Ferencváros dominált a játékban, 55.2%-ban birtokolták a labdát. Nem sokszor kontrázták vissza az ellenfeleiket, a legtöbb lövésre végződő akciójuk pozíciós játékból született. A védekezést figyelve a Ferencvárosnak átlagosan kevesebb védekező párharca volt kilencven percenként (67.5 ill. 82.9), mint ellenfeleinek. A legerősebb csapattal Csercseszovék magasan támadtak le, a 7.7-es PPDA-érték a legjobb az NBI-ben. Összefoglalva, Csercseszov Ferencvárosa domináns, mindig kezdeményező volt, támadószellemben.

A szélső területek túltöltése

Csercseszov csapata gyakran rotál és cserélgeti a pozíciókat a támadóharmadban, ezzel megpróbálva megzavarni az ellenfél védekezését és emberfölényt kialakítani a labdát a szélső pozíciókba játszatva. Amikor a Ferencvárosnál van a labda az ellenfél térfelén, gyakran látni, hogy a középpályások mélyről megindulnak, a támadók pedig ezt segítve visszalépnek. A szélső középpályások és a szélsőhátvédek közt is gyakori a rotáció, hogy területeket nyissanak a centrális zónákban.

A fenti kép egy olyan játékfázist mutat, amelyben a Ferencváros a szélső területeket szeretné túltölteni, hogy területet teremtsen mélységi bemozgásokra. Ebben a specifikus helyzetben ez nem jött létre, de a kép jól mutatja az elképzelést. A szélső középpályás és az egyik védekező középpályás szélső pozíciókba mozog, túltöltési helyzetet kialakítva, miközben a szélsőhátvéd már eleve magasan helyezkedik és tartja a szélességet az oldalvonalnál. Az emberfölény miatt az ellenfél védőjét két közeli játékostársa kell kisegítse. Ez területet teremtett volna a középen elhelyezkedő középpályás számára, hogy szabadon mozogjon be a védelem mögé az üres területbe. Ez nem történik meg, megakad a támadás. Mégis jó illusztrálja, Csercseszov mit szeretne elérni a támadó játékfázisban.

A fenti kép egy másik példa arra, hogy mozognak ki a szélső csatornába a támadófázis során a Ferencváros támadói. Ebben a példában a szélsőhátvédnél van a labda, belépett a támadótérfélre. A szélső középpályás nagyon az oldalvonal mellett helyezkedik. A támadó szélsőpozícióba mozgott be, létrehozva a támadóháromszöget. Ez ebben az esetben nem okozott emberfölényt, de lehetőséget nyitott arra, hogy egy rés alakuljon ki az újpesti védelemben.

Azzal, hogy a támadó szélsőpozíciót vesz fel, az ellenfél belső védője úgy dönt, hogy követi, megakadályozva az emberfölényt. De az, hogy a védő elhagyta a pozícióját, megteremti a területet arra, hogy egy mélységi ember bemozogjon oda. Ez azonban nem történik meg és a támadás nem jut el a büntetőterületre

Ez a grafika mutatja, hogy a legnagyobb helyzetkialakítási potenciált a szélső területek túltöltése és a labda előrejátszása során bemutatott pozíciós rotáció jelenti. A grafika a magyar bajnok progresszív passzait mutatja, a rózsaszínek azok, amelyek bejutottak a tizenhatoson belülre. Ahogy látjuk, sok ezek közül a szélektől érkezik, mutatva, hogy innen indulva alakítja ki sokszor helyzetét a magyar csapat.

Ezek a túltöltések nagy szerepet játszanak a támadójáték sikerében, míg a pozíciós rotációk és a támadók labda nélküli mozgásai szintén területeket nyitnak a tizenhatoson belülre érkező passzok előtt. Összességében Sztanyiszlav Csercseszov irányításával a Ferencváros a legjobb támadócsapat a magyar futballban, ezek a taktikai elemek fontos részei ennek.

A labda visszaszerzése a támadóterületeken

Amikor a játék védekező oldaláról beszélünk, a magyar bajnok magasan próbálja visszaszerezni a labdát, visszatámadásos (counterpressing) stílusban labdavesztés esetén. Ahogy már megemlítettem, Sztanyiszlav Csercseszov csapatáé a legjobb védelem a bajnokságban. Ez komoly részben azért van így, mert képesek magasan visszaszerezni a labdát, megakadályozva az ellenfelet, hogy építkezzen és olyan területekre vigye a labdát, ahonnan lőni tud.

A fenti grafika a szezon során (minden sorozatban) a támadótérfélen visszaszerzett labdákat mutatja, ők a legjobban letámadó / a támadó zónában legagresszívebben védekező csapat Magyarországon. Ahogy láthatjuk, Csercseszov csapata 455 magas labdaszerzést, 643 visszatámadásos labdaszerzést (5mp-en belül visszaszerzett labda) és 164 veszélyes labdaszerzést (20 mp-en belül lövés következett) mutatott be a szezonban. A grafika azt is mutatja, hogy hol történtek ezek a labdaszerzések, a tizenhatoson belül kevés. A Ferencváros inkább megvárja, hogy kijátssza az ellenfél a tizenhatosról, aztán megérkeznek a labdát birtokló ellenfélre.

A fenti képen látható a ferencvárosi letámadás, jól látszik, hogy emberfogásos letámadási rendszert alkalmaznak. Minden Vasas-játékosnak van ferencvárosi párja, így nehéz átjátszani a labdát a letámadáson. Ahogy a Vasas-játékos megindul a középpálya felé, egy támadójátékos visszalép a középpályára, hogy megkaphassa a labdát. Azonban követi egy ember, ami így a labdát birtokló játékost arra kényszeríti, hogy megforduljon és a szélsőbekkhez játssza azt, mert az előrepassz kockázatos, a fent lévő Fradi-játékosok száma miatt. Az ellenfél a kapuson keresztül váltana, de az hosszan passzol, így a támadótérfélen visszaszerzi a labdát a Ferencváros.

A képen az ember elleni letámadás látszik, amelyet remekül használt a Ferencváros a szezonban. Ismét az újpesti centerhalfnál a labda, de minden közeli passzopciót követnek. Így előre cselez a középpálya felé és a hosszú oldal felé fordítja játékot. A labda marad az Újpestnél, de helyzetet vagy lövést nem tudnak kialakítani, végül a bajnok visszaszerzi a labdát és elkezdi saját támadófázisát.

Ahogy látszik, a Ferencváros a fenti védekezését használja arra, hogy limitálja az ellenfelek lehetőségét a lövőhelyzetek kialakítására. Sztanyiszlav Csercseszov emberfogó letámadása kockázatossá teszi azt, hogy megpróbálja az ellenfél átjátszani a presszinget, így az ellenfelek hosszú labdákra vannak kényszerítve legtöbbször, ha nem akarják, hogy a magyar bajnok veszélyes pozíciókban labdát szerezve ellentámadást indíthasson.

Összegzés

Ahogy ez a taktikai analízis mutatja, a Ferencváros messze a legjobb magyar csapat ebben a szezonban, már be is biztosították a bajnoki címet és a budapesti alakulaté a legjobb támadó és védekező alakzat is az NBI-ben. Kivirágoztak Csercseszov irányítása alatt, aki 2021-ben Peter Stögert váltva már két bajnoki és egy kupagyőzelemre vezette a csapatot és a klub jövője fényes a vezetése alatt.