Nagy pofont kapott a férfi vízilabda válogatott.

Férfi vízilabda, Világkupa selejtező, A-csoport, 4. forduló
Egyesült Államok 15-9 Magyarország
Negyedek: 4-2, 5-1, 4-2, 2-4
Fradista gólok: Fekete 1, Pohl 1

Beszámoló: Fradi.hu, MVLSZ, VLV
Galéria: FTC vízilabda

Német Toni

Sajnálom, hogy kikaptunk, felőröltek minket, nem tudtunk javítani. Elnézést mindenkitől.

Pohl Zoltán

Nehéz ilyenkor mit mondani. Tudtuk, hogy az USA erős csapat, nem szabad őket félvállról venni, nem érzem, hogy így tettünk volna, hiszen volt miért törleszteni nekik. Hát, ez most nagyon nem úgy sikerült, ahogy terveztük, olyan dolgokat csináltunk, amiket ezen a szinten nem lehet és minta tényleg semmi nem akart volna összejönni. A védekezésben nem voltak blokkok, nem voltak védések, egyértelmű, hogy ennyi kapott góllal nem lehet meccset nyerni. Emellett a támadás sem ment, nem olyanok voltak a lövések, amilyennek lenniük kell.

Vogel Soma

Először is: nyilván rettentően sajnálom, a többiek nevében is mondhatom és azt is, hogy elnézést kérünk a szurkolóktól, mert ez azért nem volt méltó a válogatotthoz és a címerünkhöz. Keresgélhetjük most az okokat, el kell gondolkodnunk, hogy mi miért történt, hogy történt és min kell változtatnunk.

Varga Zsolt

Maga a vereség mindig benne van, amikor kimegyünk a csatamezőre – azaz alakulhat így is egy meccs, ahogy ma alakult. Ez mindig is az én felelősségem, a játékosoknak az a dolguk, hogy játsszanak. Nyilván kevés volt az együtt töltött idő, illetve jeleztem, hogy előfordulhat: egyes csapatok kicsit nehezebben viselhetik azt, hogy a játékosai többsége három-három és fél negyedeket játszik rendszeresen, és nekik egy ilyen sorozat harmadik-negyedik meccse elhozhatja a mélypontot. Ez a mai mérkőzés egyértelműen egy rossz élmény, nem vízilabdáztunk jól, az elejétől kezdve kapkodtunk – miközben az első negyedben azért akadt néhány olyan helyzet, hogyha 3-0-ra vezetünk, akkor is azt mondjuk, ez a reális. Ehelyett ők jöttek ránk, és aztán nagyon elkapták a fonalat, minden pozícióból lőttek gólokat. A mélyére kell nézni a történteknek, és nem a fáradtságra fogni a történteket, meg hogy ők két pihenőnap után játszottak, vagy hogy tényszerűen egyébként szerencsénk sem volt. Ahogy most, az Eb előtt is elmondtam, sok olyan dolog van, amiben le vagyunk maradva, amin dolgozni kell – és ma gyakorlatilag úgy ahogy volt, minden egyszerre mutatkozott meg a lemaradásunkat illetően, az összes hiányosságunk előjött. Amíg én pozícióban vagyok, ezen fogok dolgozni, hogy ezeket a részleteket rendbe tegyük, hogy a magyar vízilabda ne kerülhessen ilyen helyzetbe, egy amerikai csapat nem lőhet ellenünk öt-hat akciógólt, a legmagasabb szinten ez nem férhet bele. Nagyon komoly munka vár ránk, játékosokat kell építeni, én kizárólag ebben hiszek. Ennek a csapatnak ilyen mérkőzésekre van szüksége, akár ilyen helyzetekre is – meccs közben mondtam nekik, ez egy új szituáció, most ebből kell kijönni, el is kezdtünk valamelyest, aztán azonban megint visszazuhantunk. Pályafutásom során egyébként akadtak ilyen mérkőzéseim, edzőként is, és tudom, hogy nagyon sokat lehet ezekből a komoly vereségekből meríteni. Először is, ez generál egy nagyon-nagyon mélyről jövő érzést, hogy ezt többé senki sem akarja átélni, és ezt kell aztán jó irányba fordítani. De ennél is fontosabb, amit folyamatosan hajtogatok: munka, munka, munka, mert rengeteget kell dolgoznunk azon, hogy valóban egyenletes és magas szintű teljesítményt tudjunk nyújtani.