Endivel beszélgettek a pályafutásáról, családjáról.

Még csak 28 éves, más ilyenkor bulizni, fesztiválokra jár, ön viszont egészen más utat jár be. Sikeres sportkarriert tudhat maga mögött, és családot is alapított. Mindig is így tervezte, megfontoltan építette fel az életét?
Mindig is tudatos ember voltam. Korán szerettem volna édesapa lenni, hála az égnek, amit eddig elterveztem az életben, be is jött. Persze a sikereket nem lehetett előre látni, de jobban belegondolva, amit az elmúlt három évben átéltem, minden korábbi képzeletemet felülmúlta.

Sok lemondással járt a gyerekkora?
A feleségemmel. Alexandrával két-három nappal ezelőtt éppen erről beszélgettünk. Akadémián nevelkedtem, reggel hatkor keltem, este nyolc után estem be az ágyba. Ebből állt az életem. Monoton időszak volt, de tudtam, mit miért csinálok.

Bírja egyébként a monotonitást? Szállodáról szállodára járni, utazni?
Ilyen sikerek mellett jobban el lehet viselni. Nem azt mondom, hogy az elmúlt fél évben ne lett volna olyan, hogy nem lennék szívesen odahaza a családdal, de elfogadtam, ez is az élsport velejárója. Valamelyik nap a Siketek-pálya mellett haladtam el, ahol annak idején a Goldballal edzettünk, nem tagadom, elkalandoztak a gondolataim. Emlékszem, tréningek után rendre átmentünk a Lurdy Házba enni. Nem mindennapi gyerekkor volt, a rizikó benne volt, hiába áldozom fel a fiatalságomat, nem lesz belőlem profi sportoló. De bármilyen sok lemondással is járt, olyan sok élménnyel gazdagodtam, amit semmi pénzért nem cserélnék el.

Hány évesen kezdett el focizni?
Amikor elkezdtem, rögtön azt mondták, már késő… 6 éves voltam, azzal indították, ne is fűzzek túlzottan nagy reményeket ehhez az egészhez. De nem olyan fából faragtak, hogy könnyen feladjam. Mindig is maximalista voltam, sőt a mai napig az vagyok. Ha nem megy jól az edzésen odakint a Népligetben, komolyan mondom, szinte depressziós leszek.

Vidék

Mindig is a fővárosban éltem, tősgyökeres budapesti vagyok. A vidéket azért sem bírnám, mert egyszerűen nem tudok egy helyben ülni, mindig mennem kell valahova. Aztán ki tudja, idős koromban talán leköltözünk egy tanyára.

Tél

Imádom, csak azt sajnálom, hogy nincs hó. Szeretném a kisfiamat is elvinni egy olyan helyre a hegyekbe, ahol van hó. Amióta megszületett nem látott havat. Szeretném, ha szánkózna és közösen hógolyózhatnánk.

Pénz

Nehéz kérdés… Mindig olyan voltam, akit inkább a karrier érdekelt. Amióta családom van, a pénz valamelyest előrébb lépett a rangsorban, de a sikerek továbbra is fontosabbak számomra. Nem tudnék ülni a padon, bármennyit is fizetnek.

Főzés

A karanténidőszak alatt a főzés lett a szenvedélyem. Megnyugtat és teljesen kikapcsol. Amikor beköltöztünk a házunkba, megkedveltem a főzést. Az olasz konyha áll legközelebb hozzám, na és a húsok. Abból jöhet mindenféle.

Balaton

Siófokra sokat járunk egy családi apartmanba. Idén nyáron kevesebbet voltunk, de Endike imádja a Balatont. Homokvárat építeni, pancsolni, de a kedvencei azért még mindig a kisautók.

Ennyire lelkizős?
Nagyon. Tudom, nem sokan gondolnák rólam, de ilyen vagyok. A pályán egészen másként viselkedem, mint amilyen a magánéletben vagyok.

Mindig is ilyen volt?
Alighanem a családi háttér miatt alakult ki bennem ez a fajta bizonytalanság. Ahogy megszülettem, a szüleim elváltak, tíz évig nem beszéltem apuval. Mostanra szerencsére normalizálódott a helyzet, de a családunk – hogy úgy mondjam – nem átlagos család. Egyfajta megfelelési kényszer alatt nőttem fel. Az elmúlt években jártam pszichológushoz, életvezetési tanácsadóhoz, alighanem az imént említett maximalizmus éltetett, az volt a mozgatórugóm.

Édesapja raliversenyző volt és az egyik testvére is követte őt a pályán. Önt sosem vonzotta az autósport?
Nem, mert abban az időszakban távol voltam édesapámtól. Nem volt meg a napi kapcsolat. Focizni kezdtem a téren, és annyira megszerettem, hogy nyomban futballista szerettem volna lenni. A rali valahogy sosem volt opció.

Az autókat azért szereti?
Mi az hogy! Sőt, egyenesen imádom őket. Korábban a sportautókat szerettem, minél gyorsabb, menőbb, nagyobb hangú legyen, most, hogy édesapa lettem, a kényelem, biztonság az első. Nekem egy minibusz is megfelelne. Imádom a mostani Volkswagenemet is, kitűnő családi járgány. Korábban mindig azt mondtam, nekem nem kell soha elektromos autó, ám most, hogy kipróbáltam, másba már bele sem ülnék. Hetente egyszer odahaza feltöltöm, és kész.

A közösségi oldalán olvastam egy idézetet, amely így szól: „Aki Isten előtt letérdel, bárki előtt képes felállni!„. Vallásos?
Minden egyes nap imádkozom. Nem az a típus vagyok, aki templomba jár, úgy tartom, a hit, Isten bennünk van, nem kell ahhoz elmenni sehova, hogy egymáshoz tudjunk szólni. Egyébként odahaza a falon is van egy idézet, amely így szól: „Egy nap az ördög azt súgta a fülembe: Te nem vagy elég erős ahhoz, hogy legyőzd a vihart. Ma én suttogtam az ördög fülébe: én vagyok a vihar!„. Ez nagyon igaz rám, mondhatni, ez a mottóm. Akadnak időszakok, amikor elnyomnak, előjönnek a rossz gondolatok, én is azt érzem, hogy elbizonytalanodom. De a végén mindig én győzök.

A téli vakáció alatt a Maldív-szigeteken járt a családjával. Mit szólt kisfia a csodás parthoz?
Most először voltunk ilyen messze. Az őszi utolsó forduló másnapján utaztunk, tíz napot töltöttünk ott, nagyon jól ereztük magunkat Korábban nem is igazán voltunk így hárman sehol, az ott eltöltött idő összekovácsolt bennünket Háztól házig tizenöt óra volt az út. de Endike nagyon jól bírta, mondtam is, innentől bárhová megindulhatunk…

A jövő is a Fradié

Öt év múlva 33 éves leszek, nem kérdés, a Fradiban képzelem el magamat. Olyan klubnál vagyok, ahonnan nehéz lenne előrelépni. Ahhoz, hogy jobb helyre kerüljek, a TOP5 bajnokság egyikébe kellene igazolnom, és akkor még ott a lehetőség, hogy ott meg a kispadon találom magamat. A Ferencvárosnál minden adva van a jó munkához, bejutottunk az Európa Liga legjobb 16 csapata közé – mindig eggyel feljebb tesszük a lécet!

Kistestvéren gondolkodnak?
Szerencse, hogy a feleségem nincs itt… Mostanában mindenki ezt kérdezi tőlünk. Eleinte azt gondoltuk, elég lesz egy srác, mostanában kezdtünk azon agyalni, mégis jó lenne egy kistesó. A magam részéről egyre jobban hajlok afelé, hogy jó lenne még egy gyerek. Már csak azért is, mert biztos vagyok benne, hogy kislány lenne. Endinél is 100%-ig biztos voltam benne, kisfiam születik.

Igaz, hogy a felesége, Alexandra kezét három hónap után kérte meg?
A honvédos időszakomból Nagy Geri a legjobb barátom, mindig mondogatta, menthetetlen eset vagyok, sohasem lesz senkim, nem lesz családom. De én rendre azt feleltem, engem egy valaki fog majd meg, őt viszont el is veszem feleségül, így is lett. Szasza megfogott, és három hónap után megkértem a kezét. Egyik edzés után bekattantam, hívtam a barátomat, gyűrűt kell venni. Mire hazaérek, meg akarom kérni a párom kezét. Leparkoltam a ház előtt, a barátom ott volt a gyűrűvel, én pedig bementem, és megkértem a kezét.

Alexandra lefordult a székről?
Váratlanul érte. Látom mindig ezeket a nagyon menő eljegyzéseket. Na én nem vagyok ennek a híve. Kiráz a hideg az ilyenektől. Szerintem ez sokkal spontánabb volt. Erre biztosan mindketten emlékezni fogunk életünk végéig.

A kertben minden rendben a pázsittal?
Nálunk a gyepszőnyegnek mindig rendben kell lennie. Ez alap. Szeretek kertészkedni, gazolok, trágyázom a füvet, egyedül a gyepszellőztetést nem csináltam még. De ne is idegesítsen, a közelmúltban feljött a vakond, kikészültem tőle. Azt mondták, régen tó volt a telek helyén, nem kell ide vakondháló, kizárt, hogy megjelenjen. Erre tessék… Bántani nem akarom, így most csupa vakondtúrás a kert.

Csak meccset ne kelljen nézni!

Az a típusú futballista vagyok, aki nem szeret meccset nézni a TV-ben. A katari VB alatt egy-két találkozót megnéztem, de képtelen vagyok 90 percet végigülni a képernyő előtt. Én a futballt játszani szeretem, nem nézni.

Vadászni eljár még?
Maradjunk annyiban, a puskám megvan. Jó ideje nem járok ki az erdőbe. Korábban a Bakony volt a törzshelyem, de oda rendszeresen kellene menni. Erre most nincs időm. Másfelől mióta megszületett Endike, nem szívesen bántok állatokat, egyszerűen sajnálom őket. Apukaként sok mindent átértékeltem.

Önmagát is? A felelősségtudatát?
Eleinte nehéz is volt feldolgozni, hogy nem hibázhatok, hiszen két ember sorsa innentől tőlem függ. 28 éves vagyok, fiatalon kellett ezzel a felelősségtudattal szembesülnöm. De ezt az akadályt is megugrottam.

Korábban elmondta, hogy egy kezén meg tudja számolni, hány igazi barátja van. Ennyire nehezen enged közel valakit magához?
Annak idején azért nem volt barátnőm sem, mert falat emeltem magam köré. Igazából a mai napig kizárólag saját magamban és a családomban bízom meg. Két-három igazi barátom van, egy srác még a goldballos időszakomból, a Honvédból Nagy Geri és Gazdag Dániellel is nagyon jóban vagyok, a Fradiban pedig Vécsei Bálint áll legközelebb hozzám. Nagyon nehezen engedek bárkit is közel magamhoz. Szerintem a mai világban ennél több barátságot nem is lehet fenntartani. Egyszerűen az időbe sem fér bele.

Ami a szívén, az a száján

Igazából mindig jól ki tudtam magam fejezni, ami a szívemen, az a számon. Talán ezért sem hibázok bele a mondandómba, mert nem kell arra figyelnem, kit bántok meg vele, vagy kit nem.

Szenteste hol gyűlik össze a család?
Anyu szinte szemben lakik velünk, a család többi tagjával együtt huszonnegyedikén nála leszünk. Másnap nálunk ebédelünk, huszonhatodikán pedig a barátokkal karácsonyozunk közösen. Nagy túrázásba nem szeretnék kezdeni, jó ilyenkor együtt lenni, pihenni.

Milyen ellenfél jöhet az Európa Ligában?
Jobb lenne olyan csapatot kapni, amely ellen reális esélyünk van még egy kört menni. Azt követően jöhetne egy igazi nagyágyú.

SportKrém – NS