Utána hármas holtversenyben a Bognár – Farkas – Pintér trió. Az a jó szokás, hogy a legrosszabb spori is jobb értékeléssel bír, mint a legjobb játékos, továbbra is megmaradt.
1. Berke Balázs 8.40 (10)
2. Bognár Tamás 8.00 (10)
2. Farkas Ádám 8.00 (8)
2. Pintér Csaba 8.00 (7)
5. Karakó Ferenc 7.70 (10)
6. Erdős József 7.67 (9)
7. Andó-Szabó Sándor 7.57 (7)
8. Bogár Gergő 7.38 (8)Káprály Mihály 7.80 (5)
Vad II István 8.60 (5)
Antal Péter 8.25 (4)
Csonka Bence 8.25 (4)
Zierkelbach Péter 7.30 (3)
Derdák Marcell 8.00 (1)
Görög Márió 8.00 (1)
Pillók Ádám 6.00 (1)
Rúsz Márton 8.00 (1)Berke Balázs
Éreztem, hogy jól sikerült az őszöm, talán ez volt a legjobb szezonom pályafutásom során. Nagyon kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottam. Persze tudom, apróbb tévedések mindig akadnak, de jelentősebbet nem követtem el. Nagyon szeretem, ha olyan meccseket vezethetek, amelyekben van tűz és feszültség, mert szakmailag ilyenkor lehet igazán bizonyítani. Az elmúlt években már többször vezethettem a Ferencváros–Fehérvár rangadót, s most is bíráskodhattam ebben a párosításban. Ez mindig kirakatmeccs, még ha az utóbbi időben már kevésbé heves is a rivalizálás a két csapat között. A Kisvárda–Debrecen keleti rangadó mindkét eddigi felvonását én vezettem az ősszel, és mind a kettő nagyon jó mérkőzés is volt. Szeretem azt is, ha sok az esemény a meccsen, mert akkor folyamatosan fenn tudom tartani a koncentrációt. Nagyon szeretek bíráskodni tradicionális magyar nagycsapatok egymás elleni mérkőzésén is, még úgy is nagy élmény volt vezetni a Honvéd–Újpestet, hogy a két csapat fénye mára kissé megkopott. Ugyanakkor játékvezetői szempontból nem volt könnyű találkozó. A visszajelzések nagyon jók voltak a mérkőzésellenőrök és a játékvezetői bizottság részéről is, ez is erősítette bennem az érzést, jól végzem a munkám. Azon dolgozom, hogy a tavasszal is hasonlóan sikeresen működjek közre a mérkőzéseken.
