A több bravúrt is bemutató hazai kapus ma reggel hatra ment Fehérvárra – a helyi szurkolók szerint idén kétszer van Karácsony.
„Ugyanúgy készültünk, mintha bajnoki lett volna, de persze mindenkiben benne volt a drukk, hogy akár nagyot is alkothatunk. Úgy érzem, ez most sikerült. Örülök a védéseimnek, mert ez engem is felemel, de ez a csapat érdeme is” – értékelt a mérkőzésen több nagy bravúrt is bemutató kapus, Varga Ádám – „Ünneplünk, aztán holnap megyünk melóba. Fehérváron dolgozom, oda megyek reggel hatra”.
Az Iváncsa harmadik, egyben győztes gólját szerző Kercsó Bence szerint kapusuk tízesre védett az FTC ellen, számára pedig a találata és a lefújás pillanata is egyformán emlékezetes marad – pláne Fradi-nevelésként. „Úgy gondolom, ez szenzáció. Szívünket, lelkünket kitettük a pályára és mindent megcsináltunk, amit a mester kért tőlünk. Mi egy ilyen csapat vagyunk, próbálunk focizni, megvannak hozzá a játékosok. Megyünk tovább, várjuk a következő ellenfelet. A szívünk vitt előre, szerintem megérdemelten jutottunk tovább. Kifizetődött a hétről hétre folyó kemény munka. Ez volt a célunk, hogy megéljük a kupatavaszt, ez most sikerült. Ma még öröm, holnaptól már újra készülés, hiszen fontos mérkőzés vár ránk a Dunaújváros ellen az NB III-ban”.
„Nagyon-nagy életérzés legyőzni a Ferencvárost, illetve gólt szerezni ellenük. De nem is az egyéni érdekeket néztem, hanem először az volt a fontos, hogy kiegyenlítsük, megadva ezzel az esélyét a továbbjutásnak, aztán megcsináltuk a lehetetlent. Erre minden futballista vágyik az életében legalább egyszer” – mondta az NSO Tv-nek Suszter László, aki az Iváncsa első gólját szerezte a Ferencváros elleni, a 3–2-es sikerrel végződött kupameccsen.
“Ez óriási dolog, sporttörténelmünk legnagyobb sikere” – mondta a találkozó után Baki Imre, az Iváncsa KSE elnöke. Elárulta, egy szoros eredményt, egy nem túl megalázó vereséget várt a találkozó előtt, bízott benne, 3-4 gól alatt megússzák. “Plusz prémium nem volt felajánlva a csapatnak, a cél az indulásnál az volt, minél tovább jutni és egy nagy csapatot lehozni Iváncsára. Ha ott kell vége lennie, akkor vége lesz, de akkor egy nagy csapat ellen legyen vége, de ez felfoghatatlan, ami itt történt most. Tegnap megbeszéltük, élvezzék ki minden percét a mérkőzésnek. A mi játékosaink nem minden nap tudnak ilyen sztárok ellen futballozni. Hát kiélvezték. Az ötmillió eurót érő Adama Traoré összes lövését hárító Varga egy lószállító üzemben dolgozik lakatosként, hajnalban kellett kelnie. A három gólszerzőnk közül Aradi Csaba szállítmányozó, a csapatkapitány Suszter László anyagbeszerző, Kercsó Bence pedig Cseszneki Richárddal együtt egy horgászboltban dolgozik. Kovács Sándor gyárépítkezésen felügyel, mint munkavédelmi biztos, Vallejos Dominique az üzleti életben jeleskedik, ingatlanhirdetésekkel foglalkozik. A Fradi ellen nem játszó 25 éves Nyul Krisztián a Budapest Honvéd egyik játékoselemzője.” – mondta a klubvezető. Roppant sportszerűen elismerte, nekik minden bejött, a Fradinak nem annyira, ugyanakkor azzal nem akar foglalkozni, hogy az ellenfél menyire tudott motivált lenni egy NB III-as falusi csapattal szemben. Tisztában van vele, a Fradinak egy Monaco sokkal nagyobb kihívás. Hogy kit szeretne a következő fordulóban? “Innentől kezdve teljesen mindegy. Ekkora skalpot csak egyszer lehet megszerezni az életben, és ezt meg is ünnepeltük egy közös vacsorával és némi italozással.”
„Itt, nálunk az idén kétszer van karácsony, s a Jézuska már októberben is hozott nekünk ajándékot azzal, hogy megkaptuk a Fradit a kupában” – mondta a 72 éves Oláh Endre iváncsai törzsszurkoló a szerdai nagy meccs előtt. „Nekünk ez népünnepély. Az eredmény másodlagos, ahogy mondani szokták, a részvétel a fontos, én is szabadságot vettem ki mára” – árulta el egy piros-fehér sálas hazai drukker, József. Akinek pedig meg már nem volt szabija, az beteget jelentett, tette hozzá. Utólag derült ki, hogy megérte.
Bővebben: Bors, M4 Sport, NSO, Sportal (játékosok, szurkolók)
A Ferencváros ellen bemutatott bravúros védéseinek köszönhetően egycsapásra hős lett Varga Ádám, az Iváncsa kapusa, akinek elévülhetetlen érdemei voltak a forduló, sőt talán az egész kupasorozat legnagyobb meglepetésében. A 22 éves játékos mesélt a drámai meccsről, a vendégek hozzáállásáról, és hogy mikor érezte azt, hogy ez akár meg is lehet. A hősök élete nem könnyű, és ezt az Iváncsa kapusa, Varga Ádám is megtapasztalhatta, miután csapata – nem kis részben az ő parádés teljesítményének köszönhetően – a MOL Magyar Kupa történetének egyik legkomolyabb meglepetését szolgáltatva kiejtette a Ferencvárost.
“A munkahelyemen vagyok, de egész nap csörög a telefonom, annyi üzenetet kapok, amennyit még soha, és persze mindenki lapogatja a vállamat” – mondta széles mosollyal az iváncsai hős egy nappal a káprázatos bravúr után.
Erre senki nem számított
Néhány nappal a MOL Magyar Kupa negyedik fordulója előtt beszélgettünk a klubigazgatóval, és Baki Imre is elmondta, abban bízik, hogy sikerül “minél tovább elhúzni a Fradi elkerülhetetlen győzelmét”. Bár a sportvezető hozzátette, szívesen ment volna még egy kört, mielőtt az ország legnépszerűbb csapatát megkapja, úgy tűnt, tulajdonképpen nem elégedetlenek a helyzettel Iváncsán.
“Egy jó meccset akartunk játszani, úgy álltunk hozzá, hogy ha sikerül megnehezíteni a Fradi dolgát, már elégedettek lehetünk. Aztán megláttuk, hogy a vendégeknek eszük ágában nincs tartalékolni, szinte a legerősebb felállásában küldte pályára a csapatát Sztanyiszlav Csercseszov, de akkor is úgy voltunk vele, a Fradi nem nagyon tud olyan csapattal kiállni, ami nem sokkal jobb nálunk.”
“Az első 20-25 percben nagyon ránk jöttek, próbáltak labdát szerezni már a mi térfelünkön, és gyorsan meg is szerezték az első gólt. Nem éreztem egyáltalán, hogy lebecsültek volna minket, ám amikor másodszor is megszerezték a vezetést, egy kicsit talán elhitték, hogy ez már megvan. Márpedig ha egy csapat egy meccs első félidejében ezt gondolja, az még a legnagyobbaknak is tud problémát okozni” – magyarázta Varga.
“Amikor másodszor is sikerült kiegyenlítenünk, már egészen más hangulat uralkodott a pályán. Láttam az ellenfél játékosain, hogy idegesek, nem számítottak rá, hogy van bennünk még egy gól, arra pedig még kevésbé, hogy nyílttá tudjuk tenni a továbbjutás kérdését. Ezzel bizonyára így voltak az iváncsai szurkolók, sőt a tv előtt ülő futballszurkolók is” – tette hozzá nevetve.
A hajrában jött a legnagyobb védés
Az iváncsaiak végül kihúzták a hosszabbításig, de még ekkor is úgy tűnt, csak a szép helytállás marad célként, hiszen harminc perc játék alatt, egy két osztállyal alacsonyabban játszó, egyre fáradtabb kiscsapat ellen a Ferencváros még mindig bombafavoritnak tűnt. Egészen addig, míg az Iváncsa meg nem szerezte a harmadik gólt.
“Amikor Kercsó Bence megszerezte a vezetést, abban a pillanatban tudtam, hogy tovább fogunk jutni. Visszagondolva lehet, hogy a második gól volt a vízválasztó, mert akkor hitte el a csapat, hogy ez igenis sikerülhet, de a harmadik találat után én már biztos voltam benne, hogy meglesz a továbbjutás.”
Sétagalopp persze nem volt innentől sem a meccs, sőt a hosszabbítás második félidejére már nemcsak a térfelére, de a 16-osán belülre szorult vissza a harmadosztályú kiscsapat. Mégsem mondhatjuk, hogy érett a gól, hiszen nemcsak Varga, hanem az egész csapat extázisban játszott, a szabad labdákra vércseként csaptak le az iváncsaiak, a védők nyerték a fejpárbajokat, ha pedig már mindenki verve volt, színre lépett Varga.
“Jó érzés, hogy sokan kérdezik, melyik volt a legnagyobb védésem, mert ez azt jelenti, hogy több is volt. A leglátványosabb – és talán a legfontosabb – a dupla védés volt a 120. percben, de Marquinhosnak volt a hosszabbítás első félidejében egy csavarása, amire sikerült odaérnem. Az sem volt kis védés” – mondta elégedetten a kapus, akinek a bravúrjaiból látványos videóösszeállítást készített az M4 Sport is.
Félprofi, de inkább amatőr
Iváncsa már a Fradi legyőzése előtt is az egyik legnagyobb törpéje volt a magyar futballnak. A szűk háromezres település két éve megnyerte a harmadosztályt, ám nem tudta vállalni az NBII-t (így jutott fel az a Kecskemét, amely azóta az első osztályban villog), így maradt az NBIII-ban. A klub lehetőségei korlátozottak, de a falusias hangulat egyáltalán nincs a bravúrkapus ellenére.
“Papíron félprofik futballisták vagyunk, de igazából amatőrök. Mindannyian munkából élünk, nem a futballból, én például Székesfehérváron dolgozom a játék mellett” – mondta a korábban Pakson és a Puskás Akadémiánál is szereplő kapus. “Az élet nagy rendező, és bízom benne, hogy a védéseimmel felkeltettem egy magasabban jegyzett csapat figyelmét, ugyanakkor ha Iváncsán maradok, azt sem fogom bánni egy pillanatig sem. Szeretek itt játszani, nagyon jó a hangulat a csapaton belül és ez a légkör sokszor többet számít, mint bármi más.”
“Komoly célok vannak előttünk, idén például a bajnoki címet tűztük ki magunk elé, és ha sikerül, az elnök újra elgondolkodhat rajta, készen állunk-e a másodosztályra. A Magyar Kupában nem terveztünk semmit, de most már azt mondom, szeretnék a legjobb nyolc közé jutni. Óriási dolog lenne ez a klub számára, és persze nekünk, futballistáknak is. És hát most itt van az az érzés velünk, hogy ha a Fradit ki tudtuk verni, akkor mégis kitől kellene tartanunk?” – tette fel a költői kérdést széles mosollyal a 22 éves kapus.
