Dodi tegnap ünnepelte kerek születésnapját, Isten éltesse!
– Sorsszerű, hogy a 60. éppen meccsnapra esett?
– Az egész életem ilyen sorsszerű volt. Sokkal többre vihettem volna a tehetségem és a tudásom által, de hálát adhatok Istennek, hogy talpon maradtam. Az édesanyám fiatalon meghalt, az édesapám úgyszintén, de a Fradinak köszönhetően én átvészeltem a nehézségeket. Sok dráma volt az életemben, de a sors valamit visszaadott nekem azáltal, hogy a Ferencvároshoz tartozhatok.– Aki személyesen ismerheti, láthatja a népligeti sportközpontban, az tudja, tapasztalja, hogy milyen különleges viszony fűzi Bánki Dodit a Fradihoz.
– Nekem a Népliget az otthonom, a kertem, ahol reggeltől-estig tudnék körbejárni. Minden bokrot ismerek, imádok ott sétálni, reggel bemegyek, estig tudom nézni a meccseket, különböző sportokat, kézilabdát, tornát, focit. Nem tudnék a klub nélkül élni. Mindenki, aki Fradi-mezben van, az az én testvérem!– A csapat szép ajándékokkal kedveskedett a napokban – mit jelent önnek, aki megélte a másodosztályú száműzetést is a derbi 6-0-s megnyerése és a Trabzonspor elleni diadal?
– A legnehezebb időszakokat is megéltük, borzalmas volt, amikor galád módon kizártak bennünket, de talpon maradtunk. Sosem felejtem el, a miniszterelnök volt az első, aki Fradi-bérletet vett a másodosztályban, úgy, hogy nem is volt Fradi-szurkoló! Utána hamarosan jött Kubatov Gábor, aki a Springerek mellett a legeredményesebb, legjobb, legszívbélibb, legmélyebb fradista. Örülök, hogy megismerhettem! Az irányításával virágzik a klub, fantasztikus volt a lelkemnek az újpesti győzelem és a Trabzonspor legyőzése is. Nagyon nagy időszakunk van és még hol a vége?! A Trabzonspor elleni meccs olyan katartikus élmény volt, amelynek a hatása alatt vagyok még mindig.– Többek szerint a Trabzonspor elleni meccs volt a 2014-ben átadott Groupama Aréna eddigi legjobb mérkőzése. Egyetért?
– Ezáltal lesz lelke a stadionnak, az ilyen meccsek által. A régi vágyam, hogy az oldallelátó is bekapcsolódjon a szurkolásba, amely a B-közép részéről mindig fantasztikus. A Trabzonspor ellen az oldallelátó népe is tombolt, ez a régi időket idézte, felemelő volt átélni. Ehhez hozzájön még a Green Kids, a Fradi kis sportolói, akik megalapították a maguk szurkolói csoportját, könnyes lesz a szemem, ha erre gondolok. Általuk él örökké a klub, ők viszik tovább a zászlót. Ezek a gyerekek idővel átmennek majd a táborba, onnan oldalra, megvan ennek a maga sorrendje. A szívünkhöz nőtt a régi stadion, könnyezünk, ha rá gondolunk, de látni kell, ez a jövő. Nagyon szeretjük az új stadiont is.A teljes beszélgetés: Fradi.hu
