Korábbi gólkirályunk a BLASZ-ban vállalt munkát.

Harmincötödik életévét tapossa a kétszeres magyar bajnok (Budapest Honvéd és Ferencváros), Magyar Kupa győztes és nem mellékesen kétszeres gólkirály Davide Lanzafame. Futballistának sem lenne még idős, viszont trénernek még elég fiatal. Nem is akar azonnal a legmagasabb osztályban edzősködni – igaz ehhez UEFA „A” – licenc szükségelteik, amelynek megszerzéséhez bizonyítványt kell szereznie egy osztállyal alább az olasz edzősuliban. Davide tehát tanul, utazik, edzést tart és már alig várja, hogy csapata megmutassa magát a bajnokságban. A BLSZ I-ben. A Juventus korábbi játékosa Pestszentimrén vállalt munkát.

– Miért pont Magyarországon próbál szerencsét? – kérdeztük az 1908-ban alapított klub stadionjában, még edzés előtt, az Juventust is megjárt, egykori olasz futballistát.
– Sokan arra gondolhatnak, hogy Itáliában nem volt, lett volna szükség rám – válaszolt gondolkodás nélkül Davide. – Ki kell ábrándítanom őket, több ajánlatom is volt, lett volna lehetőségem Olaszországban dolgozni, de én – bevallom férfiasan – feleségem miatt (is) döntöttem, hogy ebben a csodálatos országban kezdem meg edzői karrieremet.

Nem tesz különbséget profik és amatőrök közt

– Jól értem, az asszony döntött?
– Persze, közösen hoztuk meg a döntést. De a valódi ok, hogy ez az ország a legkülönösebb hely, ahol eddig „fociéletem” során megfordultam. Az érzés, ahogy mifelénk mondják, a fíling, utánozhatatlan, az emberek barátságosak, a kaja legalább annyira parádés, mint otthon. Úgy gondolom, és ha minden jól megy, akkor Magyarországot is otthonomnak fogom érezni. Feleségem, Claudia és három kislányom, Sofia és az ikrek, Elisabetta és Anna Joelle imád itt élni. A gyerekek Iskolába járnak, angol nyelvű nemzetközi suliban tanulnak, a feleségem pedig vigyáz ránk. Könnyen megeshet, hogy hosszú ideig Magyarországon maradunk. Akad egy másik ok is, amiért ezt a fantasztikus országot választottam. Rengeteget kaptam a magyar labdarúgástól, és azt gondolom, hogy kötelességem valamit, ha lehet minél többet visszaadni ebből. Ittlétem most nem a pénzről szól, ez a kicsi, bár nagyon szerethető klub, lehetőséget kínált, hogy gyakorolhassam az edzősködést, megteremtették a feltételeket, tőlem pedig a munkát várják el.

– Profi labdarúgóként, mit vár el az amúgy amatőr futballistáitól?
– Nincs különbség profi és amatőr között. Saját magam teszem próbára, kíváncsi vagyok, miként tudok a saját korlátaimon áttörni. Lesznek gondok, mert én elég vehemens vagyok, de ha a játékosaim mindent megtesznek a pályán, az edzéseken, a meccseken mi baj történhet? Magam arra törekszem, hogy játéktudásomból minél többet átadjak a srácoknak. Felelősséggel tartozom nekik, a vezetőknek és magamnak egyaránt. Aki ismer, tudja, én soha nem hátrálok meg, és ki kell jelentenem, nem ugródeszkának tekintem a jelenlegi munkámat. Tudomásul kellene venni sokaknak, hogy minden szakmát alulról kell elkezdeni, tanulni kell, és ha adódik alkalom, akkor lehet előre lépni. Nekem is.

– Mi a véleménye a magyar, illetve az olasz fociról?
– Közeledik egymáshoz a két ország labdarúgása. Volt, hogy mi olaszok jártunk sokkal előbbre, most viszont Rossi mesternek és a magyar szakembereknek köszönhetően, nincs nagy különbség a két válogatott között. Mi több, az olaszok vannak nagyobb bajban, hiszen már másodjára nem kerültek ki a világbajnokságra.

forrás: borsonline.hu