Korisaink ma újra jégre lépnek. Mindent bele!

Liu Shaolin Sándor magabiztosan várja a magyar rövidpályás gyorskrcsolya-válogatott két legerősebb számát, a férfi 500 méteres versenyt és a férfi váltót a pekingi téli olimpián. Az 1000 méteres döntőben első helyről kizárt és a sárga lapos büntetéssel a mezőny legvégére visszasorolt Liu Shaolin a történtek ellenére magabiztos. Reményt keltőnek nevezte, hogy hatodik lett 1500 méteren, azaz a leggyengébb számában, és bízik benne, hogy Pekingben is tud majd aranyérmet szerezni, akárcsak négy éve Phjongcshangban. „Nincs kitől félnem, átrágtam magam a hétfői eseményeken. Jön a két kedvenc számunk” – jegyezte meg Liu Shaolin, aki a legrövidebb távon 2016-ban volt már világbajnok. Pénteken Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang és Krueger John-Henry először az 500 méter selejtezőjében érdekelt – a negyed- és az elődöntőt, valamint a finálét majd vasárnap rendezik –, aztán a férfi váltó elődöntője következik számukra. Négy éve utóbbi számban szerezte meg Magyarország története első téli olimpiai bajnok címét. A staféta fináléját szerdán rendezik. A „nagy hármas” mellett stafétában Nógrádi Bence és a koronavírus-fertőzése miatt társaihoz csak csütörtökön csatlakozó Varnyú Alex bevethető, utóbbi erőállapota majd Pekingben derül ki.

Nógrádi Bence:

A nagy pillanat kapujában áll, tizenkilenc évesen a magyar férfi váltó tagjaként lép jégre pénteken Pekingben – izgul?
Az elmúlt hónapokban arra döbbentem rá, hogy a váltóversenyek előtt egyáltalán nem izgulok annyira, mint az egyéni számok előtt. Azt hiszem, ez azért van, mert a társaim leveszik a vállamról a terhet, és megnyugtat az is, hogy tudom, mekkora klasszisokkal futok egy csapatban.

Az ember azt hinné, éppen ez utóbbi miatt remeghet a lába.
Azt nem mondom, hogy nincs rajtam felelősség amiatt, hogy el ne rontsak valamit a jégen, de ezek a srácok befogadtak maguk közé, támogatnak, és igazán jó fejek – akkor sincs balhé, ha elszúrok valamit.

Mennyi időbe lelt, míg felfogta. mekkorát lépett előre ebben az idényben? Először kvalifikációs világkupa-sorozatra utazó csapatba küzdötte be magát, majd azokon a versenyeken meg az edzéseken kivívta az olimpiai indulás jogát.
Ez a szezon eddig olyan volt nekem, mint egy álom. Nem emlékszem minden pillanatára, kiestek részek menet közben: annyira hihetetlen volt sokszor mindaz, ami velem és körülöttem történik. Néha csak azt vettem észre, hogy már megint repülőgépen ülök, már megint csinálunk valami nagyon fontosat, és már megint érem kerül a nyakamba. Aztán az előző néhány napban arra is ráeszméltem, hogy hol is vagyok most…

A társai mindhárom napon jégre léptek, beleszagoltak az olimpia hangulatába, ön viszont legkorábban pénteken teheti meg először – nagyon nehéz volt várakozni a bemutatkozásra?
Azt hiszem, e tekintetben a járványhelyzet kivételesen segít engem. Felkészültem, de sokkal könnyebb úgy jégre lépni életemben először egy olimpián, hogy alig van néző a lelátókon, hiszen nem lesz olyan felfokozott hangulat a csarnokban, mint más nagy versenyeken volt korábban.

Nehéz elődöntő vár a csapatra – Dél-Korea, Oroszország és Hollandia a világ legjobbjaihoz tartozik.
Egész évben ilyen elődöntőkben futottunk a világkupaversenyeken, vagyis hozzászoktunk az erős futamokhoz, de azt is tudom, hogy ez olimpia, hogy itt minden más. Nincs mese, meg kell csinálni!

Van valami rituáléja a váltónak a jégre lépés előtt?
Különösebb nincsen. A pacsi persze nem maradhat el, és én mindig kapok néhány biztató szót pluszban a srácoktól.

És önnek?
Minden jégre lépés előtt zenét hallgatok, és irgalmatlan mennyiségű koffeint fogyasztok.

Remélhetőleg lesz alkalmunk szépen lassan megismeri Nógrádi Bencét. Azt azért árulja el. hogyan jött az életébe a rövid pályás gyorskorcsolya?
Néhány évig görkorcsolyáztam, az edzőm Tutrai Tamás volt, akit sokan korábban rövid pályás gyorskorcsolyázóként ismerhettek. Ő találta ki, hogy télen menjünk jégre, nyáron maradjunk a betonon – csak aztán annyira megtetszett mindenkinek a jég, hogy átszoktunk oda. Az utánpótláskeretbe elég későn kerültem be, mások több évet töltöttek el ott.

De már jó ideje a felnőtt olimpiai keretet erősíti. Miután kiderült, hogy utazhat Pekingbe, sokat álmodozott róla?
Ó, elmondani sem tudom, mennyit! Az a típusú versenyző vagyok, aki jobban szeret lépésről lépésre, vagyis feladatról feladatra haladni, de a nagy álmodozások közepette előfordult már, hogy kicsit előreszaladtam, ilyenkor mindig visszarángattam magam, mondván, először csak az elődöntőre szabad figyelni – azért nem olyan könnyű ám az olimpia kapcsán nem álmodozni…

Bánhidi Ákost is kérdezték:

Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang és Krueger John-Henry kihagyta a csütörtöki jeges edzést – miért?
Egyéni indulóink kellően le vannak terhelve, ezért aztán számukra a csütörtök másfajta nap volt: egyéni átmozgató edzést végeztek, a legfontosabb pedig az volt, hogy kiszellőztessék a fejüket.

Pénteken jön a férfiváltók elődöntője, ennek kapcsán tart valamiféle közös ráhangolódást?
Hihetetlenül sokat gyakoroltuk a felkészülés során a váltót, arra pedig, hogy ez egy olimpia, nem kell senkit sem figyelmeztetni, és buzdítani sem annak kapcsán, hogy ennek a versenynek mi a tétje, úgyhogy nem terveztem összehívni a srácokat – tudja a dolgát mindenki.

A három egyéni indulónk bőséggel beleszagolt már az olimpia hangulatába, hiszen mindhárom versenynapon jégre lépett, a váltó negyedik embere, Nógrádi Bence viszont csak pénteken debütál. Esetében hogyan zajlott az egyéni felkészítés?
Folyamatosan „húztuk” Bencét a nagy pillanatra, amelyik pénteken jön el. Vele biztosan beszélgetek az este folyamán, és teszem ezt azért, hogy segítsem abban, hogyan is tudja a legmegfelelőbben kezelni ezt a téthelyzetet.

Bár a korcsolyázó család tagjai ismerhetik jól Bencét, de árulja el, milyen embert és sportolót ismert meg a személyében?
Nagyon kedvelem Bencét, egy végtelenül intelligens, a világra nyitott, a fiatal kora ellenére nagyon komoly tudással és ismeretanyaggal rendelkező fiú, aki már többször meglepett, hogy milyen széles látókörrel rendelkezik. Amúgy pedig egy borzasztóan erős srác – a kondicionális képességek terén nála az erő sohasem lesz gond. Remélem, „tettünk bele” annyi munkát az elmúlt hónapokban, amennyire szükség van egy olimpián. Bence a szezon elején kéztörést szenvedett, úgy vágott neki a kvalifikációs világkupa-sorozatnak, hogy kimaradt két heti edzésmunkából, és mindezek után is jól teljesített a vk-viadalokon, pedig a versenyek alatt és között értelemszerűen nem tudtuk őt úgy edzeni, ahogyan azt otthon szoktuk. Azóta rengeteg gyakorláson van túl, bízom benne, hogy a legfontosabb pillanatokban, s azokban a szituációkban, ahol megy az adok-kapok a jégen, képes lesz tartani a lépést az ellenfelekkel.

Nagyon nehéz elődöntőbe kerültek a fiúk, hiszen Hollandiával, Oroszországgal és Dél-Koreával kell megküzdeniük a fináléba jutásért.
Szükségünk lesz minden tudásunkra és a szerencsére is a továbbjutáshoz – mind egyénileg, mind csapatszinten.

Hunskate, M4 Sport, NS