Az egykori bundázó “szemét újpesti” azért ma már máshogy döntene.

A Ferencváros-szurkolóknál Ön úgy vonult be a köztudatba, mint az az MLSZ elnök, aki jogtalanul zárta ki kedvenc csapatukat az NB I-ből. Könnyű együtt élni ezzel a bélyeggel?
– Az elnökség zárta ki, de mivel én voltam az elnök, az én nevemhez kötik, ami jogos és nincs is vele gondom. Azzal talán mindenki egyetért, hogy a Ferencvárosnak abban az időben meg kellett újulnia. Hogy mi ebben segítettük az FTC-t vagy hátráltattuk, azt mindenki döntse el maga. Nem volt egy szimpatikus döntés, de tisztességes volt. Mondom ezt úgy, hogy rengeteg Fradi-szurkoló ismerősöm, barátom van a mai napig és semmi bajom a klubbal. Az biztos, hogy még egyszer nem zárnánk ki a Ferencvárost. A későbbi munkánk során ránk égett ez a döntés, nem tett jót személy szerint nekem sem, az elnökségnek sem és az MLSZ-nek sem. Akadt enélkül is elég gondunk, nem volt szükség még egy plusz problémára.

Érte emiatt atrocitás?
– A magánéletemben nem. Előfordult, hogy benzinkúton vagy egyéb helyen ezt szóvá tették fradisták, de nem mondanám ezt verbális támadásnak. A lányom pár éve még a Ferencvárosban vízilabdázott, a neve miatt picit féltettem, de nem volt problémája, sőt, imádták a szurkolók. [Nem meglepő, de Kisteleki hazudik, bizony érték atrocitások és a lányát se “imádták” a szurkolók – Sherlock]

Furulyás János, korábbi Fradi-elnök mondta azt, ő sokáig azt hitte, hogy „takarodj” a keresztneve, mivel az Üllői úton rendszeresen szólt a „Furulyás, takarodj!”. Önt sem kímélte akkoriban a keménymag. Hogy viselte?
– Tudtam ezt kezelni, nem volt ezzel különösebb bajom. Megkérdeztem édesanyámat, akkor még élt szegénykém, aki nagyon szerette a focit és szurkolt nekem. Azt mondta, nem örül neki, de ez együtt jár azzal a szereppel, amit akkor betöltöttem. Azt el kell fogadni, hogy nem minden döntésem nyeri el az emberek többségének a tetszését.

forrás: csakfoci.hu