Női csapatunk játékosedzőjével beszélgettek.

Mit gonoltál, mit éreztél, amikor felkértek erre a feladatra?
– Először nagyon sok minden kavargott bennem, kicsit mesébe illő volt az egész, de valahol hihetetlen is, hiszen Magyarország legnagyobb klubjáról beszélhetünk, és ilyen lehetőség nem mindenkinek adatik meg az életében. Nagyra értékelem, hogy olyan vezetők vannak a Ferencvárosnál, akik egy ilyen bátor döntést hoztak, és rám bíztak egy ekkora felelősséggel járó feladatot. Természetesen több kérdés is megfogalmazódott a fejemben, illetve a hozzám közel állókkal rengeteget beszélgettem, de mivel szeretem a kihívásokat, így biztos voltam a döntésemben. Imádom a nehéz pillanatokat és a labdarúgást, tanulni és fejlődni szeretnék. Már eddig is céltudatosan építettem magam és sok munkát fektettem abba, hogy idáig eljussak.

Mi az edzői filozófiád?
– Tanulási folyamatban vagyok, nagyon sok tapasztalatot szereztem játékosként és már edzőként is, de még nem mondanám kialakultnak az edzői filozófiámat. Nagyon sok nézőpontot ismerhettem meg az évek alatt, ezek mind építettek, de természetesen vannak saját ötleteim is, ezekből összegyúrva próbálom a lehető legtöbbet kihozni edzőként. A legfontosabbnak azt tartom, hogy bármekkora a tét, ez egy játék, úgyhogy a legjobb teljesítmény úgy hozható ki mindenkiből, ha élvezik a foci minden pillanatát. Szeretném elérni, hogy a velem dolgozók és a csapattársaim higgyenek bennem, saját magukban és a közösen elvégzett munkában.

Az irányításod óta szárnyal a csapat, három nyert meccs a bajnokságban, fölényes, 7 gólos győzelem a nagy rivális MTK ellen és a Magyar Kupából is búcsúztattátok őket. Mi történt?
– A legfontosabb az, ahogyan a csapat reagált egy ilyen nehéz helyzetre, egy óriási változásra. Azt érzem, hogy mindenki összefogott, mert egy ilyen helyen nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy a múlttal foglalkozzunk, itt a jelen és a jövő számít. A Ferencvárost képviseljük, mindenki ehhez tartva magát dolgozott tovább. Próbáltunk egy picit felszabadultabb légkört kialakítani, és elmondtam azt is a lányoknak, hogy én csapatban szeretnék dolgozni, bárki meglátását, véleményét meghallgatva, de a saját döntésem jogát és felelősségét fenntartva.

Jól ismered a csapat minden tagját, de hogyan értékelnéd az itt eltöltött rövid időszakot, mint vezetőedző?
– Még én is ismerkedek a helyzettel és próbálom a megfelelő módszert kialakítani ahhoz, hogy minden jól működjön, és át tudjam adni azt, amit szeretnék megvalósítani. Azt gondolom, hogy ez egy természetes folyamat minden edzőváltás után, ráadásul ez egy kicsit bonyolultabb, mert még aktívan is segítem a csapatot a pályán, de biztos vagyok benne, hogy megtalálom a megfelelő egyensúlyt, hogy mindkét fronton jól teljesítsek. Szeretnék olyan stábot kialakítani, amelynek tagjaiban teljes mértékben megbízhatok, mivel a végső felelősség az enyém, és ahhoz, hogy jól működjön minden, teljes bizalomra van szükség.

Mennyire jelent nehézséget játékosként és edzőként egyszerre megfelelni?
– Nagyon sokszor hangsúlyozom, hogy mivel ennyire imádom a labdarúgást, és tényleg az egész életemet erre áldoztam, így nekem ez nem teher, ez nem nehézség. Tény, hogy visz el energiát, de a másik oldalról annyi pluszt ad és úgy tölt fel, hogy ezt kompenzálja és csak jobb teljesítményre késztet minden téren. Mivel aktívan a pályán is vagyok a Soroksári időszakhoz képest, még könnyebb az életem. Ennek a feladatnak más nehézségei és kihívásai vannak.

A teljes beszélgetés: Fradi.hu