Clubunk fiatal tehetsége, Mihályvári-Farkas Viktória legyőzte önmagát: egyéni csúcsot úszott 1500m gyorson Tokióban. Gratulálunk!
Mihályvári-Farkas Viktória ezúttal 1500 méter gyorson versenyzett. A Fradi magyar bajnoka a harmadik előfutamban úszott. Viki az első 400 méter után átvette a vezetést, fokozatosan javított az időeredményein, ezáltal jelentős előnyre tett szert. Viki magabiztos győzelme nem forgott veszélyben az előfutam során, 16:02.26 perces idővel zárt. A Ferencváros úszója ezzel 15 másodperccel megdöntötte egyéni csúcsát.
A hátralévő két előfutamban viszont a szám legerősebb úszói szerepeltek, akik közül többen is megelőzték az összesített rangsorban, így Mihályvári-Farkas Viktória a 400 méter vegyes után 1500 méteren sajnos nem jutott be az olimpiai döntőbe, a 12. helyen végzett.
Viki számára így befejeződött a tokiói olimpia.
Fiatal kiválóságunk futama után az M4 Sport kameráinak nyilatkozott.
„Egyedül úszni mindig nehéz. Nagyon-nagyon sok versenyen kellett a mostanihoz hasonlóan egyedül úsznom korábban ezen a távon, de ezt nem lehet megszokni” – kezdte beszámolóját Mihályvári-Farkas Viktória – „Az első ötszáz méter még jó volt, mert az egyes pályán a török lány nagyon megindult és így tudtam őt figyelni és követni, de utána ezer méteren át teljesen egyedül úsztam. Az utolsó ötszázon már a hatos pálya felett haladó kamerát próbáltam figyelni, legalább azzal versenyezni, de mindig előttem maradt…” – folytatta tréfásan versenyzőnk.
Viki, aki számára ezzel véget ért az olimpia, korát meghazudtoló érettséggel és rendkívül meghatóan beszélt arról, mi hajszolta bele a hatalmas egyéni csúcsot hozó teljesítménybe.
„Az elején még úgy éreztem, egy idézőjelben könnyed kis iramot kell mennem, utána viszont érzésre sebességet váltottam, nem tudom ez az időmön mennyire látszódik meg. Ezer környékén belém hasított, lehetséges, hogy ez egy kissé erősre sikeredett, és a végén már csak az emlegetett kamera tartotta bennem a lelket. No meg persze az, hogy a szeretteimért úsztam! A családomért, az edzőmért, Kutasi Gergelyért, és a magyarokért. Ha a 400 vegyes után azt mondtam, magamért úsztam, hát akkor most értük!”
Kérdésre válaszolva versenyzőnk azt is elmondta, hogyan fejlődött ekkorát alig egy év alatt korábbi önmagához képest.
„Az edzőm és én is azt valljuk, hogy nem serdülőkorban kell a legjobban úszni. Ha akkor kap valaki túl nagy terhelést, akkor nem biztos, hogy a felnőttek között is megállja majd a helyét. Emellett a világjárvány okozta leállás nekem kifejezetten jót tett. Egy évvel idősebb lettem és egy évvel többet készülhettem az első felnőtt szezonomra. Keseregtem egy kicsit azon, hogy az utolsó ifi évem elmaradt, szerettem volna még bizonyítani abban a korosztályban utoljára a világversenyeken, úgy éreztem, egy kicsit ‘kicseszett’ velem az élet. De aztán azt mondtam magamban, hát jó, ha így alakult, akkor berobbanok a felnőtt korosztályban! Végül is kaptam plusz egy évet, úgyhogy testben és lélekben egyaránt ráfeküdtünk erre. Minden idegszálammal csak az úszásra koncentráltam, és úgy látszik, meghozta az eredményét az a rengeteg munka, amit belefektettem ebbe. Nagyon örülök neki, hogy elég eredményesen sikerült ez a bizonyos berobbanás. Szeretném ezt a fejlődési ütemet tartani, és egyre előrébb végezni majd a jövőben!”
