Clubunk elnökével beszélgettek az edzőkérdésről, az utánpótlásról, a szakosztályokról és a Fradivárosról is.

– Bár a foci van leginkább a kirakatban, a többi csapatsportágban is volt jó néhány szép siker: a női kézilabdázók egyszer már letaszították trónjáról a „világválogatott” Győrt, és ez idén ismét sikerült, a férfi vízilabdázók is bajnoki címeket, BL-t, Európai Szuperkupákat nyertek, hokiban is bajnoki címeket szereztek…
– Tavaly, tavalyelőtt úgy értékeltük az esztendőt a kollégáimmal, hogy ez olyan év volt, amit nagyon nehéz lesz túlszárnyalni. Mégis sikerült, mindig van feljebb és még tovább. A pólósokat nagyon sajnálom, mert idén nem jött össze a bajnoki cím, a bronzéremig jutottak, de a Bajnokok Ligájában még meglehet a siker. A női kézilabdázók bebizonyították, hogy nem minden a pénz, hiszen a győriek költségvetése a háromszorosa a miénknek. A szakosztály története során a lányaink tizenkét bajnoki címet nyertek, most meglett a tizenharmadik arany. Természetesen azt szeretnénk, hogy ez innentől kezdve így is folytatódjon: a cél jövőre is, hogy elsők legyünk. És ne feledkezzünk meg arról se, hogy a férfi kézilabdázók is sokat léptek előre, hiszen nemrég még a másodosztályban szerepeltek, mostanra pedig eljutottak oda, hogy hosszú idő után ismét célba vehetjük a dobogót. Jégkorongban pedig zsinórban harmadszor lettünk magyar bajnokok. Szóval, valóban sikeres évek vannak mögöttünk. Persze, azt azért érdemes tudni, hogy ez itt a Ferencváros. Senkit nem érdekel az ezüstérem, ahogy a politikában, a második hely a Fradiban is vereségnek számít. Szurkolókkal beszélgetve időnként megkérdeztem tőlük, hogy a százhuszonegy év alatt, amióta van magyar labdarúgó-bajnokság, szerintük összesen hányszor voltunk dobogón. A legtöbben nem tudták a választ.

– Ráadásul olyan, kiemelkedően eredményes sportolókat is sikerült a klubhoz csábítani az elmúlt években, mint a Liu testvérek vagy Kozák Danuta. Ennek milyen hozadéka van a Ferencváros számára?
– Bár a Liu testvérek nem a Népligetben edzenek, ahogy Danuta sem, de azért aki bejön az edzőközpontba, nálunk könnyen összefuthat egy olimpiai vagy világbajnokkal. Nekünk fontos, hogy az érzés, a hangulat az legyen: a Ferencváros a bajnokok klubja. Itt mindig az arany­érem a cél, itt mindig azért küzdesz, hogy a sor elejére kerülj. Ami a Liu testvéreket illeti, szerintem nem volt még olyan klub, ahol ennyire megbecsülték volna őket: járnak a futballcsapat mérkőzéseire, és öröm látni a feléjük irányuló szeretetet, azt, hogy hányan állnak meg fotózkodni velük; valóságos sztárok a szurkolók szemében. Pozitív gondolkodású, elkötelezett sportemberek, ahogyan Danuta szeme előtt is mindig az aranyérem lebeg. Véleményem szerint nagy jelentősége van annak, hogy legyenek Fradi-példaképek, Fradi-bajnokok, akiket a fiatalok követhetnek. Akiknek a története segíthet abban, hogy a gyerekek megtanulják, hogyan kell összefogni, segíteni a gyengébbeknek, alkalmazkodni, hogy hinni kell az elvégzett munkában, mert csak így lehetnek sikeresek a jövőben, a hétköznapi életben is. Na, és persze az is lényeges, hogy legalább az edzés ideje alatt letegyék a telefonjukat. Ha ezeket az értékeket a nálunk sportoló gyerekek, fiatalok megtanulják, az az igazi eredménye a munkánknak, függetlenül attól, hogy később sportolók lesznek-e, vagy sem.

– Áttérve az infrastruktúrára: a 2014-ben átadott Groupama Arénával bebizonyították, hogy lehet egy futballstadiont nyereségesen üzemeltetni…
– Sőt azt is, hogy lehet nyereségesen építeni, úgy egyébként, hogy az államnak valójában egy forintjába sem került a Groupama Aréna. Az egykori Albert-stadion telkén végrehajtott ingatlanfejlesztés – túl azon, hogy visszajött az új stadion ára – eddig nyolcmilliárd forint hasznot hozott a központi költségvetésnek. Az aréna ugyanis a terület kevésbé frekventált részén épült föl, a másik felét eladta a magyar állam az egyik legnagyobb telekommunikációs cégnek, amelyik egy hatalmas irodaházat épített ott. És még mindig nincs vége, hiszen zajlik egy újabb beruházás, aminek az adó- és járulékbevételeiből szerintem legalább további kétmilliárd forint befolyik majd az államkasszába. Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy a Fradi 1,5 milliárd forintot fizetett be az állami költségvetésbe a BL-részvétel után.

– Az FTC tehát jó gazdája a Groupama Arénának, vélhetően ennek köszönhetik, hogy az újonnan felépülő, szintén multifunkcionális kézilabdacsarnok üzemeltetése ugyancsak a klub feladata lesz.
– Ez szerintem logikus döntés volt, hiszen nem nagyon akadt példa arra korábban, hogy egy ilyen típusú csarnokot valaki nyereséggel üzemeltessen Magyarországon. Mi a Groupama Arénával képesek voltunk erre. Nagyon bízom benne, hogy a kézilabdacsarnok esetében sem lesz másként.

– A Népligetben megvalósuló Fradiváros projektje kapcsán mennyire húzta keresztül a számításaikat a koronavírus-járvány?
– E tekintetben nem volt hátrányos következménye a Covidnak, számtalan megbeszélés, egyeztetés után eljutottunk odáig, hogy meghozhatjuk a végső, felelős döntést. Szerintem nemhogy Európában, az egész világon nincs máshol olyan létesítmény, ahol ennyi sportág volna egy helyen. Ahol lehet kézilabda-, vízilabda- és jégkorongmeccset rendezni, vagy éppen curlingbajnokságot, ökölvívóversenyt, ráadásul nagyon izgalmas építészeti tervek is születtek, vagyis a létesítmény az egész Népliget arculatát megváltoztatná, színvonalasabbá tenné. A másik, legalább ennyire fontos hozadéka pedig az lenne, hogy a mostani háromezer-ötszáz helyett ötezer sportoló járhatna ide nap mint nap. Nem beszélve arról, hogy a Groupama Aréna, a kézilabdacsarnok és a Fradiváros közös üzemeltetése milyen lehetőségeket rejtene magában…

– Visszatérve a futballcsapathoz: nagy változások zajlanak, hiszen több játékos távozott, mint például a csapatkapitány Lovrencsics Gergő, Szerhij Rebrov vezetőedző pedig felmondott. Meg lehet így ismételni az előző szezon eredményeit?
– Nekem nincsenek egyéni szempontjaim: mindig az alapján hozok döntést, hogy mi a legjobb a Fradinak. Sokan azt mondják, a sorozatban megnyert három bajnoki címet és a Bajnokok Ligája-szereplést nehéz lesz überelni. Ez igaz. De én hiszek abban, hogy mindig van feljebb. És lehet, hogy nem most azonnal, de idővel még magasabbra törünk, és ennél is eredményesebbek leszünk. Olyan csapatot szeretnénk, amelyiknek évről évre a Bajnokok Ligája-csoportkör a célja. A rendszeres BL-szerepléshez persze még sokat kell dolgozni, előre kell lépni sportszakmai és gazdasági szempontból is, de mindent meg fogunk tenni a cél érdekében. Ami pedig a szakvezető személyét illeti, örök kérdés, hogy egy csapat sikereiben mekkora része van az edzőnek, és mekkora a játékoskeretnek. Ha edzőt váltunk, ki fog derülni, hogy a kiváló keretünkkel egy másik szakember tud-e hasonlóan hatékony lenni.

– Mi a következő cél, meddig tervez a Fradi élén?
– Aki ismer, az tudja a választ, a négy csillag a következő cél. Ha jól számolom, már csak nyolc bajnoki cím kell ehhez, vagyis beleférhet a következő tízéves időszakba. Én sosem dőlök hátra elégedetten, hogy na, ezt is elvégeztük, ez is megvan. Talán egy-egy győztes meccs vagy például a BL-csoportkörbe kerülés után egy rövid ideig van egy megkönnyebbülés, egy jó érzés, aztán máris azt tervezem, hogyan lehetünk még jobbak, még erősebbek. Szerintem, bármilyen furcsa is, ez segít abban, hogy újabb eredményeket érj el. Még keményebben akarsz dolgozni, még jobb játékosokat akarsz igazolni, még profibb körülményeket akarsz teremteni. Engem ez visz előre. És remélem, a Fradit is.

A teljes beszélgetés: Demokrata