Szóba kerülhet az NBI-es létszámemelés és a fizetési sapka is.

Felvetődhet némelyekben a létszámbővítés lehetősége, de miután az MLSZ már korábban elfogadta a 2021–2022-es idény versenykiírását, borítékolható, hogy marad a 12 csapat az élvonalban. Ha ezen a téren lesz is változás, leghamarabb a 2022–2023-as bajnokságban mehet végbe, ám úgy tudjuk, a többség ragaszkodik a mostani létszámhoz.

Szintén szóba kerülhet a bérek maximalizálásának kérdése, Csányi Sándor a RangAdó gála után azt mondta, nem bánná, ha a 21 éven aluli futballisták szerződtetése során ezt valamilyen formában bevezetnék. A döntés természetesen a csapatok kezében van, hiszen önálló gazdasági társaságokról van szó, az MLSZ nem akar közvetlen beavatkozást, de a feltételrendszereket úgy alakítja, hogy támogassa a célok elérését: a fenntartható, versenyképes és attraktív nemzeti bajnokságot, egyidejűleg a fiatal tehetségek beépítését. Ennek kapcsán lapunk megkeresett több klubot, hogy ők mit gondolnak a kérdésről.

Orosz Pál, az FTC Zrt. vezérigazgatója például nem köntörfalazott, a Ferencvárosnak karakán véleménye van az elképzelésről:

A bérsapka kérdése időről időre előjön Magyarországon, de mi a Ferencvárosnál mindig is azt mondtuk, nem támogatjuk. Tudjuk, az Egyesült Államokban jól működik ez a rendszer, csakhogy az ottani egyesületek egyfajta franchise-rendszerben működnek, nem kell elindulniuk a Bajnokok Ligájában vagy éppen az Európa-ligában, nem kell más országok képviselőivel versenyezniük. Ha bevezetnénk úgy, hogy az csak ránk, magyar csapatokra lenne érvényes, és nem általánosan nemzetközi szinten, azzal nagy lépéshátrányba kerülnénk a vetélytársainkkal szemben, hiszen a magyar tehetségek külföldre igazolnának. Más kérdés lenne, ha az Európai Labdarúgó-szövetség elérné, hogy tagszövetségeire egyöntetűen vonatkozzon egy bérplafon, de ezt finoman fogalmazva is roppant nehéz lenne elérni. Arról nem is beszélve, hogy nem lenne reális Magyarországon ugyanolyan fizetéseket beállítani, mint tegyük fel Svédországban.

Bővebben: NSO