Statisztikai adatok a szombati találkozóról.

MLSZ adatbank

Az 53:09 tiszta játékidejű találkozón sok lövés volt (25, 3:1-es eloszlásban), de csak kevés talált kaput (6, 2-1-es eloszlásban). A labdabirtoklást tekintve fölényben voltunk, a párharcokban az InStatnál enyhe hazai, a Wyscoutnál Fradi-fölény volt (a Wyscout több játékhelyzetet számol párharcként). A passzpontosságunk magas volt (88.5%), a kispestieké hazai szinten átlagos (81.7%). Az xG-arány tükrözi a meccs eredményét (1.9-0.88), ahogy az xcG is, 1.7-0.81.

A meccsen 3-4-3-ban vagy 5-2-3-ban (ahogy tetszik) játszottunk, csakúgy, mint Fehérváron. A mieink 31, a hazaiak 23 labdát szereztek az ellenfél térfelén, már-már szokás szerint Laidouni volt ebben ezúttal is a mezőny legjobbja (9).

Az a Laidouni, aki ezúttal sem volt benne az MLSZ InStat-rangsorában, annak ellenére, hogy a közönségkedvenc középpályás az InStatnál az egész elsőosztály legjobbja (284-es átlaggal – a 31. fordulóig biztosan, azóta a CIES-adatbázisa még nem frissült). A legjobb a „laidounitlan” listán Toki volt (280), őt Botka Endi (276) és Civic (275) követte, a TOP5-öt két Honvéd-játékos (Gazdag 265, Eppel 263) tette teljessé.

Kétszer annyit támadtunk, mint a hazaiak (35+3 ill. 16+1), jóval több támadó-párharcot vállaltunk (91 és 78) és többet is nyertünk (48.3 és 41%). A fejpárbajokat a hazaiak vitték 12-19-re, a mieinknek az átlagosnál (14) többször kellett tisztázni (20, Dvali 5, Botka és Mmaee 3-3).

Magyar szinten kiemelkedő tempót mutattunk (18.2 passz/perc, a hazaiaknál ez 15.6), a kevés hosszú labdánk (6.7%, nagy része [61%] pontos volt). A letámadás intenzitása (PPDA) az első félidőben rendkívül alacsony (25.3), a másodikban kiemelkedően magas volt (5.8), az utolsó negyedóra 3.2-es értéke pedig – emlékezetem szerint – a Fradi 2015 óta legjobb negyedórás értéke. Így jött ki az átlaggal (11.2) gyakorlatilag teljesen megegyező 11.4-es érték.

A teljes Wyscout meccsriport: