Endi azt is elmondta, hogyan dicsér Szergej Rebrov.

– A harmadik bajnoki cím ugyanolyan édes, mint az első volt?
– Persze, elvégre az aranyérmeket nem lehet megunni. Szerencsére a keddi, Újpest elleni mérkőzésen végre úgy futballoztunk, ahogy kell. Miután a derbit megelőző két bajnoki nem a terveknek megfelelően sikerült, kellően motiváltak voltunk a lila-fehérek ellen. Le akartuk zárni a bajnokságot, és megmutatni, milyen teljesítményre vagyunk képesek, amikor valóban jól futballozunk. Szerencsére mind a kettő sikerült.

– Mire emlékszik a kedd este további részéből?
– A sikert meg kell ünnepelni, de senkivel sem szaladt el a ló, az igazi fieszta vélhetően a Mezőkövesd elleni, utolsó hazai meccsünk után következik. Most vasárnap ráadásul a Fehérvár otthonában lépünk pályára, azt a találkozót pedig akkor sem nevezhetjük tét nélkülinek, ha bajnokként utazunk a vetélytárshoz. Vélhetően sokan nézik majd az összecsapást, igazi presztízscsata lesz.

– A három bajnoki cím közül melyiket volt a legnehezebb megnyerni?
– Talán az elsőt, mert akkor a korai Európa Liga-kiesés és az edzőváltás okozott némi törést, nem úgy képzeltük az idény kezdetét. Az akkori játékunk nem azt vetítette előre, hogy mi zárunk az első helyen, de idővel összekaptuk magukat, és a Fehérvár előtt végeztünk.

– Melyik volt a lassan véget érő klubidény legédesebb pillanata?
– A Molde elleni Bajnokok Ligája-rájátszás visszavágója. Amikor lefújták a találkozót, úgy éreztem, mintha trófeát nyertünk volna.

– És mi jelentette a legnagyobb nehézséget?
– Talán az őszi idény, amikor a sűrű versenynaptár miatt a csapat többsége folyamatosan heti két meccset játszott. Nem egyszerű az optimális terhelés megtervezése, a frissesség megőrzése. Ezen kívül mást nem tudnék említeni, olyan idényünk volt, amelyben szinte minden összejött.

– Amikor a kisfia nagyobb lesz, és megkérdezi majd, hogy miben rejlett a sorozatban három bajnoki címet nyerő Ferencváros ereje, mit válaszol?
– Azt felelem, hogy mindenre felkészítettek minket, és nagyon egységes csapat jött össze a Népligetben. Minden egyes meccsen a „Nyerni kell!” mentalitással futottunk ki a gyepre, és majdnem minden találkozón az történt, amit mi akartunk, képesek voltunk irányítani a játékot. Mondhatjuk, hogy a Bajnokok Ligájában a szerencsére is szükség volt, de addig el kell jutni, hogy szerencséd legyen.

– Említette az aprólékos felkészítést. Úgy hírlik, a Tottenham játékosai a napokban menesztett José Mourinho irányítása alatt még a soros ellenfél bedobásaiból is felkészültek. Szerhij Rebrovnál is ennyire alapos munkára kell gondolni?
– Nagyjából igen. Minden ellenfélre másként készültünk, de ha a szakmai stáb azt látta, hogy a következő rivális bedobásai szöglettel érnek fel, akkor mi is gyakoroltuk a meccs előtti edzésen, hogyan kell levédekeznünk az ilyen szituációt. Tényleg minden apró részletre igyekeztek felkészíteni minket.

– Miről beszélt a szakmai stáb az FC Barcelona és a Juventus elleni BL-meccsek előtt?
– Nyilván tudtuk, hogy az egyénileg képzettebb és jobb futballisták a másik oldalon szerepelnek, de a stáb az említett meccsek előtt is megmutatta azokat a pontokat, ahol esetleg sebezhető a rivális. Igyekeztünk ezeket kihasználni, olykor több, máskor kevesebb sikerrel. És persze próbáltuk élvezni a pillanatot.

– Mit mesél majd Szerhij Rebrovról?
– Azt, hogy behozta a nagybetűs profizmust a Ferencváros öltözőjébe, és nála minden játékos pontosan tudja, mi a feladata. Ez ősszel látszott igazán. Megesett, hogy valaki három-négy meccsen nem lépett pályára, majd amikor megkapta a lehetőséget, ugyanolyan megbízható teljesítményt nyújtott mint posztriválisa. Nem az a bratyizós típus, megtartja a két lépés távolságot a játékosokkal, de személy szerint sokat köszönhetek neki, nála tanultam meg, hogy mindig készenlétben kell állni. Korábban a meccsek túlnyomó részében kezdőként kaptam lehetőséget, ám az érkezése után ez megváltozott. Nála sosem lehet tudni, hogy ki kerül be a kezdőcsapatba, ezért minden nap úgy kell edzeni, hogy ha ránk esik a választása, készen álljunk a bevetésre.

– Hogyan dicsér és hogyan korhol az ukrán szakember?
– Egyiket sem viszi túlzásba. A dicséret abban merül ki, hogy a kezdőcsapatba jelöl. Ha ez megtörténik, akkor a játékos tudja, hogy jól végezte a feladatát. Szerencsére a negatív kritikával ugyanilyen visszafogott. Nem döngöli a földbe az embert, hanem finoman elmondja, mit kellett volna másként csinálnia az adott helyzetben.

– Mi lehet a következő lépcsőfok? Meg lehet-e célozni, hogy a csapat tavasszal is versenyben legyen a nemzetközi porondon?
– A reális célkitűzés továbbra is az Európa Liga csoportköre. A Bajnokok Ligája az álom, de saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy az teljesen más szint. Nyilván szeretnénk tavasszal is versenyben maradni, de itt már nagyon sok múlik azon, milyen négyesbe kerülünk, és mennyire erős riválisokat sorsolnak mellénk.

– Hosszú távra rendezkedett be a Ferencvárosnál?
– Igen, itt képzelem el a következő éveket.

– Nem is vonzza a légióskodás?
– A magyar futballisták többségéhez hasonlóan szívesen kipróbálnám magam valamelyik erősebb bajnokságban, de nem akarok mindenáron váltani. Csak azért nem igazolnék külföldre, hogy légiósnak mondhassam magam. Legfeljebb akkor váltanék, ha olyan klub hívna, amely Európában magasabban jegyzett a Ferencvárosnál – csakhogy a Fradi az utóbbi években a korábbinál jóval magasabb polcra került. Ha esetleg befut egy kedvező ajánlat, a klubvezetőkkel megbeszéljük a folytatást, de amíg ez nem történik meg, felesleges ezen agyalni. Ahogy említettem, jól érzem magam a csapatnál, nem gondolom, hogy váltanom kellene.

– Tegye a szívére a kezét: amikor 2017 telén elhagyta a Honvédot, számított rá, hogy ilyen sikeres éveket tölt a Ferencvárosban?
– Mindössze annyit tudtam, hogy nagyobb esélyem lesz bajnoki címet nyerni, és az Európa Liga-selejtezőnek is merészebb célokkal vághatunk neki. Úgy alakult, hogy abban a naptári évben a Honvéd nyerte meg a bajnokságot, akkor többen megjegyezték, hogy rossz döntést hoztam. Azt feleltem, hogy a klubváltással nem rövid, hanem hosszú távra terveztem, és most úgy tűnik, kifizetődött a türelem.

A teljes interjú: Képes Sport / NS