Roko különleges gólöröméről is szót ejtett.
„Elégedett vagyok a mutatómmal, hiszen ha egy támadónak kilencven percre sincs szüksége ahhoz, hogy betaláljon, az jó teljesítmény – nyilatkozta Roko Baturina. – Az első fordulókban több lehetőséget elrontottam, nem voltam elégedett magammal, mostanában azonban egyre többet játszom, s így az önbizalmam nő, a játékom egyre hasznosabb. Megfelelően kezeltem a helyzetemet, könnyen feldolgoztam, hogy Szerhij Rebrov vezetőedző többnyire csereként számít rám. A klubnál értékelik a befektetett munkát, s mivel keményen dolgozom, tudtam, hogy eljön az én időm. Nagyon motiváltan készülök valamennyi mérkőzésre, hiszen szeretnék kezdőként minél több lehetőséget kapni. Ha már az első perctől fogva a pályán vagyok, könnyebb felvennem a ritmust, több időm van helyzetbe kerülni, csereként azonban el kell fogadni, hogy csak egy vagy két helyzetem lesz. Szerencsére tudtam segíteni a csapatnak, s bízom abban, hogy hasonlóan folytatom az idényt.”
A támadó gólja – nem vitás – szép volt, magabiztosan értékesítette ziccerét. Ennél is látványosabb volt azonban a gólöröme, amelyről nehéz eldönteni, hogy tigrisbukfencre vagy szaltóra hasonlított inkább.
„Különleges gólörömöt választottam, miután az egyik barátom kisfia megkért, hogy akrobatikus mozdulattal ünnepeljem a következő gólomat – árulta el a támadó. – Úgy voltam vele, kedvére teszek, s megpróbálok valamilyen különleges figurával kirukkolni. Henrih Mhitarjan is valami hasonlót szokott csinálni, és ha nem is nevezhető szaltónak, igyekeztem valami látványosat művelni.”
A rendhagyó gólöröm annak is betudható, hogy a gól rendkívül fontos volt, ekkor dőlt el ugyanis, hogy a Ferencváros szinte biztosan otthon tartja a három pontot a ZTE ellen. A címvédőből a hatvanadik percig hiányzott az átütőerő, nem találta ellenfele játékának ellenszerét, s alig jutott el a kapujáig.
„Kemény mérkőzés volt, ellenfelünk intenzíven letámadott minket. Elismerés jár neki, csaknem hetven percig képtelenek voltunk feltörni a védekezését. Nem tudom, mi volt velünk, a szokásosnál több hibával játszottunk az első játékrészben. A félidőben Szerhij Rebrov azonban jól reagált a helyzetre, s elmondta, min kellene változtatnunk. Rámutatott a hibáinkra, és elmondta, hogyan törhetjük fel az ellenfél védelmét, miként uralhatnánk a játékot. Mielőtt pályára küldött, azt kérte tőlem, hogy támadjam le az ellenfelet, tartsam meg elöl a labdát, és törjek kapura. Vezetőedzőnk húzásai bejöttek, s azt gondolom, megérdemelten nyertünk.”
A Ferencváros hétvégi sikerével továbbra is őrzi hétpontos előnyét legfőbb vetélytársával, a Mol Fehérvárral szemben, amelynél ráadásul egy mérkőzéssel kevesebbet játszott. A zöld-fehérek kétségtelenül az elmúlt évtizedek legemlékezetesebb szezonjának hajrájában járnak, ám a hosszú idény sokat kivesz a labdarúgókból, akik bizony nem bánnák, ha lenne idejük némi pihenésre.
„Imádok futballozni, és jó formának is örvendek, de megérdemeljük, hogy rövidke pihenőre vonuljunk – így Roko Baturina. – Úgy tervezem, hazamegyek a családomhoz és a barátnőmhöz Horvátországba. Amióta Magyarországra szerződtem, a járványhelyzet miatt nehézkes volt meglátogatnunk egymást. Az utóbbi négy hónapban csupán kétszer találkoztam velük, úgyhogy nagyon várom már, hogy együtt ünnepeljük a karácsonyt. Bízom benne, hogy nem lesz gond a határátkeléssel, és jövőre többet látom a szeretteimet. Hihetetlen fél év van mögöttünk, s ez rengeteg erőt ad. Nagyon jó szezonon vagyunk túl, a bajnokságot vezetjük, és a Bajnokok Ligájában is helytálltunk. Rendkívüli ellenfelekkel játszhattunk, amelyek sokkal erősebbek nálunk, de a Dinamo Kijev és a Juventus ellen is jó teljesítményt nyújtottunk. Olykor csak a szerencse hiányzott a jobb eredményhez. Önmagában az, hogy ott lehettünk a BL-csoportkörben, hatalmas élményt jelentett, de nem érjük be ennyivel. Szeretnénk jövőre is megmutatni magunkat ezen a színtéren. Eddig minden úgy alakul, ahogyan elterveztem. Jó döntést hoztam, amikor elfogadtam a Fradi ajánlatát. Előrelépés a pályafutásomban, hogy itt játszom, úgy vélem, a magyar élvonalban és a nemzetközi porondon is sokat fejlődhetek.”
