A BBC címlapsztoriként számol be klubunk Bajnokok Ligájába való visszatéréséről, Orosz Pált is megszólaltatva. Alex Bysouth cikke rendkívül korrekten mutatja be a Ferencvárost „Az alvó óriás Lionel Messit és Cristiano Ronaldót készül fogadni” címmel. (A cikk magyar futballtörténelemmel foglakozó része kissé pontatlan csupán.)

Ahhoz képest, hogy egykor a klubot egész Európa csodálta, a Ferencvárosnak türelmesen kellett várnia arra, hogy visszaszerezze a helyét a kontinens elitjében. De kedden, 25 évvel azután, hogy legutóbb megtisztelte a Bajnokok Ligáját szereplésével, visszatér a sorozatba a magyar bajnok a Barcelona otthonába, a Camp Nouba látogatva.

A budapesti csapat álomsorsolást kapott, amely összehozta őket a Barcával, a Juventussal és Szergej Rebrov vezetőedző volt csapatával, a Dinamo Kijevvel. Már öt meccsen túlvannak az európai hadjáratukban és ők az egyetlen olyan csapat, amely az első selejtezőkörben kezdett augusztus közepén.

Óriási lépés ez a klub számára, amely az elmúlt egy évtizedét az újjáépítéssel töltötte, miután kiesett [törvénytelenül kizárták – ulloi129] a másodosztályba és majdnem teljesen becsődölt.

„A Covid-helyzet miatt a tévé előtt néztük a klubban a sorsolást és nagy nevekben reménykedtünk„, mondja el a Ferencváros vezérigazgatója, Orosz Pál a BBC Sportnak. „Most, hogy visszatértünk 25 év után, nagy neveket akarunk, és fantasztikus volt ezeket az ellenfeleket megkapni. Nagyon különleges Szergejnek az is, hogy játszhatunk a Dinamo Kijev ellen. Ez a magyar futball igazi ünnepe. Hogy játszhatunk a Barcelona és a Juventus ellen az elképesztő„.

Ez lesz az első alkalom, hogy a Ferencváros nemzetközi kupameccsen találkozik a Barcelonával, de a Juventusszal van közös történelme, hisz megverték őket az 1965-ös VVK-döntőben.

„Számomra ez egy érzelemmel teli párosítás, mert édesapám tagja volt a Juventust Torinóban legyőző csapatnak„, teszi hozzá Orosz. „Fantasztikus. Ezek teljesen más szintek. Az ellenfeleink most kezdik a sorozatot, mi pedig el is értük a célunkat. Számukra a BL-győzelem a cél.”

A Ferencváros duplázott, egymás után kétszer nyerte a bajnokságot, amelyből már 31-nél tartanak, ők Magyarország legsikeresebb klubja. Az 1995-96-os szezon óta először jutottak a Bajnokok Ligájába, miután kiverték a Djurgardent, a Celticet, a Dinamo Zágrábot és a Moldét.

De az, hogy ide visszajutottak egy folyamat része Orosz és csapata számára, akik 2011-ben „katasztrofális helyzetben” vették át a klubot, apránként összerakva azt, miután pénzügyi szabálytalanságok miatt kizárták a klubot az élvonalból.

„Romokban volt a klub, mikor nekiálltunk. Az általunk imádott Albert-stadion nem felelt meg az európai követelményeknek, a klubban senki sem kapott fizetést már négy hónapja, a számlák, az áram nem volt kifizetve. Be kellett fektetni némi pénzt kezdésként. Reálistának kellett lennünk és látni, hogy a mi hátterünkkel, gazdasági hátterünkkel meddig juthatunk. Reális célokat kell kitűzni és azokat elérni. Erről szól a futball. Először azt mondtuk, szerezzük vissza a helyünket a magyar futballban, a kupát és a bajnokságot megnyerve, aztán jöjjön a nemzetközi színpad. Hosszú munka volt, és azt kell mondjam, amit elértünk, az rendkívüli – hogy bejutottunk a csoportkörbe az első selejtezőkörből indulva. A mi gazdasági és sporthátterünk klasszikus ‘Európa Liga-csapattá’ tesz minket, így amit elértünk, az fantasztikus„.

Hogy igazán értékelni tudjuk a Ferencváros történetét, fel kell elevenítenünk, hogy egykor a világ a magyar futball csodájára járt. Ezek az idők az 1950-es években jöttek el. A Hatalmas magyarok [Mighty Magyars, az Aranycsapat angol elnevezése – ulloi129] 1952-ben megnyerték az olimpiát, majd 6-3-ra verték az Évszázad mérkőzésén az angolokat a Wembley-ben 105 ezer néző előtt, a következő évben pedig 7-1-re náspángoltál el a Háromoroszlánosokat. Ez máig Anglia legsúlyosabb veresége. De 1956-ban a magyar forradalom miatt lefújták a bajnokságot. A forradalom elnyomása és a szovjet csapatok bevonulása az ország történetének egyik legjobb csapatának, a Honvédnak a széteséséhez vezetett. Az olyan sztárok, mint Puskás Ferenc és Kocsis Sándor, a Realhoz és a Barcelonához távoztak.

A Honvéd visszaesése adott lehetőséget a Ferencvárosnak, a magyar futball egyik hagyományosan meghatározó csapatának, hogy átvegye a stafétát. 14 év után a Zöld sasok megnyerték első bajnoki címüket, 1963-ban. Két évvel később megverték a Juventust, elhódítva a VVK-t, az UEFA-kupa elődjét, a következő szezonban [3 év múlva – ulloi129] pedig a Leedstől kaptak ki a döntőben, miután kiverték a Liverpoolt is.

Olyan játékosokkal dicsekedhettek, mint az aranylabdás Albert Flórián, aki 1967-ben a Manchester United és az angol válogatott sztárját, Bobby Charltont előzte meg a szavazásban. 1975-ben a KEK-döntőben kaptak ki a Dinamo Kijevtől.

Annak ellenére, hogy rendszeresen kvalifikálta magát az európai sorozatokba, a kontinens meghatározói csapatai közül fokozatosan kiszorult a Ferencváros.

„Édesapám, Pál, néhány éve hunyt el. A klub legendája volt és sokat beszélgettem vele erről„, mondja Orosz. „Azt kérdeztem: mi történt a magyar futballal? Ti a hatvanas években mindent megnyertetek, megvertétek a Liverpoolt, Juventust. A hatvanas évek végén Nyugat-Európában rájöttek néhányan, hogy a futball nem csak sport, hanem a szórakoztatóipar része. Ezek után tömegek által támogatott klubokból brandeket építettek. De itt, ebben a régióban állami foci volt és távolság alakult ki a két térség közt. Ma ez a távolság olyan nagy, hogy alighanem sohasem zárkózhatunk fel.”

A klub kutatásai azt mutatják, hogy az ország 20%-a, 2 millió ember Ferencváros-szimpatizáns. De Orosz tudja, hogy nem vehetik fel a versenyt, gazdaságilag biztosan nem, a globális brandekké vált európai klubokkal.

„Mi a VVK-döntőben megvertük a Juventust 1965-ben. Ma, ha lenéznek, akkor sem látnak minket, mert olyan nagy a különbség a költségvetések közt. Ebben a régióban nem üzlet volt, nem jöttek létre brandek. A Manchester United, a Real Madrid, a Barcelona multicégek. Egészen másként működnek és ekként is menedzselik őket. A Manchester Cityt ugyanúgy lehet eladni Manchesterben, mint Kínában vagy Tokióban, mert egy világmárka. Ez számunkra elúszott, az elvesztett 40-50 évet nem hozhatjuk vissza.”

A duplázást a korábbi ukrán válogatott Dinamo Kijev és Tottenham csatár, Szergej Rebrov irányítása alatt érte el a klub, ő két ukrán bajnokságot nyert régi klubjával és egy rövid ideig Szaúd-Arábiában, az Al-Ahlinál is dolgozott, mielőtt csatlakozott volna a Ferencvároshoz.

„Szergej tényleg az a fajta fickó, aki mindent nagyon komolyan vesz és aki a csapatban, nem az egyénben hisz. Kulcsszereplő a sikereinkben, de fontos volt ebben az egész stáb, az irodákban dolgozó kollégák munkája is, akik 10 éve dolgoznak a sikerekért.”

Az európai elitbe való visszatérést a klub nagyon szeretné megosztani a szurkolóival, miután Magyarország nem képviseltette a sorozatban magát a Debrecen 2009-10-es szereplése óta. A Ferencváros a Barcelonát és a Juventust a Puskás Arénában, a jövőévi EB egyik helyszínén fogadja, ez azt jelenti, hogy az UEFA 30%-os irányelve szerint 22000 szurkolót engedhetnek be. A klub saját otthona, a 2014-ben épült Groupama Aréna 22000-es kapacitással rendelkezik, így csak 7000 szurkolót láthat vendégül európai kupameccsen, habár a magyar bajnokságban nincs korlátozás.

„Fontos eredmény ez az egész magyar futball számára és fontos számunkra is, mert jelzi, jó úton járunk.„, mondja Orosz, „A legutóbbi szezonban az Európa Ligában játszottunk és egy gólon múlt, hogy nem jutottunk a kieséses szakaszba. Ebben a szezonban pedig bejutottunk a Bajnokok Ligájába – ettől nagyon messze voltunk tíz évvel ezelőtt. Az építkezést lépcsőről lépcsőre kell folytatnunk, évről évre kell fejlődni. Ez nagyon fontos most minden magyar szurkolónak, de ugyanakkor az idei legfontosabb célunk a magyar bajnokság megnyerése, hiszen ha nem nyerjük meg, jövőre nem kvalifikálhatjuk magunkat.„