A clubunkkal nagy sikereket elérő világklasszis center, „Boban” ezért is csatlakozott az edzői stábunkhoz visszavonulása után.

– Miért döntöttél a visszavonulás mellett?
– Úgy érzem, hogy eleget játszottam. Mindent megnyertem, amit egy vízilabdázó megnyerhet pályafutása során. Különleges volt a Fradiban töltött utolsó évem, aminek a végén megnyertük a Bajnokok Ligáját. Akkor már fontolgattam a visszavonulást, mert elfáradtam és nem lettem volna képes 50 tétmeccsen játszani, végül azonban adtam magamnak még egy esélyt a játékra a Vasasban. A mostani szezon befejeztével már úgy döntöttem, hogy eljött az idő, tényleg befejezem. Szeretnék egy új fejezetet nyitni az életemben azzal, hogy edzőként folytatom.

– Amikor lezártad magadban a karrieredet, akkor végiggondoltad, mi mindent nyertél?
– Nagyon büszke és elégedett vagyok azzal, amit a karrierem során elértem. Nincs hiányérzetem. Én vagyok az egyetlen vízilabdázó, akinek három világbajnoki címe van, összesen pedig 29 érmet szereztem a válogatottban. Hatalmas dolognak tartom azt is, hogy 355 meccset játszhattam a nemzeti együttes színeiben. Szerintem a legrosszabb érzés úgy befejezni, ha az ember már nem tud 100%-ot nyújtani. Ezt nem akartam. Azt gondolom, hogy még az utolsó pillanatban is tudtam 100%-ot adni, de 37 évesen itt az idő, hogy befejezzem. Nagyon sok országban és klubban megfordultam pályafutásom során, nyertem bajnoki címeket, Bajnokok Ligáját, Európai Szuperkupát, mindemellett rengeteg szeretetet kaptam mindenhol.

– Játszottál Szerbiában, Montenegróban, Görögországban, Olaszországban, Törökországban és Magyarországon. Miért a Fradiban leszel edző?
– Nagyon egyszerű a válasz. Jelen pillanatban az FTC Európa legjobb klubja. Pályafutásom utolsó szakaszában, 34 évesen kerültem ide és minden sorozatban felértünk a csúcsra. Hatalmas megtiszteltetés volt itt játszani és ezt a nagyszerű klubot képviselni. Tényleg sok helyen játszottam korábban, ezért bizton állíthatom, hogy ez a klub a legjobban szervezett és felszerelt egész Európában. Azt láttam, hogy a Fradinak nagy céljai vannak a vízilabdában és ehhez szívesen csatlakozom. Varga Zsolt keresett meg egy lehetőséggel, majd beszéltem Madaras Norbival és Nyíri Zoltánnal, akik megadták a lehetőséget, hogy elkezdhessem az edzősködést az utánpótlásban.

Madaras Norbert

Különleges dolognak tartom, hogy az FTC-ben kezdi el edzői karrierjét Slobodan Nikic. Van ugyanakkor a felkérésnek előzménye, mivel Boban idén a Vasasban játszott, de a Vasas jóváhagyásával tartott nálunk edzéseket a centereknek illetve a bekkeknek, nemcsak a felnőtt csapatnál, hanem az utánpótlásnál is. Ez a fajta speciális edzés mindenképpen hiánycikk itthon, úgyhogy mindenképpen jó dolognak tartom. Azt tudni kell, hogy van egy jó személyes kapcsolatom is vele, hiszen már a Pro Reccóban is játszottam vele két évet. Nagyon jól ismerem és örültem, amikor átigazolt hozzánk, a Fradiba, mert egy pozitív személyiség és kiváló játékos volt. Ezt edzőként továbbviszi, sőt szerintem még alázatosabb és azt is látom, hogy még több kedve van hozzá, amit idén bebizonyított. Amikor úgy döntött, hogy abbahagyja, akkor felajánlottuk neki, hogy a centerképzés mellett kapna egy fix csapatot is, amit örömmel fogadott el. Az az én döntésem volt, hogy ez a 2006-os együttes lesz. Kicsit mélyvíz, mert itt már tét is van, hiszen országos bajnokságról van szó. A kinevezése kapcsán a legnagyobb kétségem az volt, hogy még nem volt edző korábban, illetve a nyelvi akadály, de lesz egy magyar segítő mellette, aki majdnem minden edzésen ott lesz és segít Bobannak. Azt kértem tőle, hogy minél jobban tanuljon meg magyarul, bár sok mindent tud, mindent ért és igyekszik ebben is, rengeteget fejlődött. Ismeri a közeget, mindenki kedveli és már most bekapcsolódott a munkába. Azt gondolom, hogy nagyon jól jártunk vele szakmailag és emberileg is. Szeretném, ha jó edzők lennének a szakosztály utánpótlásában, mert az mindennek az alapja.

– A 2006-os csapatot fogod irányítani az FTC utánpótlásában. Mesélj kérlek arról, hogy miért ilyen fiatal korosztállyal dolgozol majd?
– Ahogy egy játékosnak, úgy az edzőnek is fel kell építenie magát. A gyerekekkel való munka jó alapot adhat ahhoz, hogy minél jobb edző legyek. Ez egy új kihívás lesz nekem is, valami olyan, amire már készültem, hiszen nekem is van két gyermekem. Látom őket felnőni, és ha a fiatal pólósokat nézem arra gondolok, hogy egy edzőnek nem csak vízilabdázni kell megtanítania őket. Rengeteg tapasztalatom van, amit szeretnék majd átadni, de ennél jóval nagyobb feladata van egy edzőnek. Meg kell mutatni hogyan viselkedjenek, hogy hogyan legyenek jó emberek. Hatalmas szerepünk van abban, hogy a jövő generációja milyen lesz.

– Fantasztikus szakemberektől leshettél el edzői elveket és fortélyokat. Van olyan, akinek a módszereit szeretnéd követni?
– Én a jugoszláv vízilabda iskolából jöttem, ami akkor a világ egyik legjobbja volt. Magyarországon hatalmas hagyománya van a sportágnak, amit megtapasztalhattam pályafutásom során és az elmúlt négy évben. Két teljesen különböző vízilabdáról beszélünk, de ötvözném a kettőt és mindkét nemzet iskolájából szeretnék majd átvenni elemeket, hogy átadjam azt a gyerekeknek.

– Olyan edző leszel, aki bemegy a vízbe a gyerekek mellé?
– Igen, mindenképpen szeretném majd a medencében bemutatni a különböző gyakorlatokat, a védekezést, a blokkolást, hogy hogyan kell támadást építeni és még sorolhatnám tovább a végtelenségig. Nem fog nehezemre esni beugrani a vízbe, hiszen csak három hónapja hagytam abba a játékot. Szeretném ebben a szerepben is a legjobbat adni és ki akarom használni ezt az esélyt, amit a klubtól kaptam.

Fradi.hu