Hátvédünk az öngól pillanatában még úgy érezte, hogy ő vette be a kaput, de utólag nem bánkódik, a lényeg, hogy bement.
– Érdekes körülmények között született az első találat. Te szerezted?
– Abban biztos vagyok, hogy abban a pillanatban úgy éreztem, én vettem be a kaput, aztán lehet, hogy végül öngólnak könyvelték el. Az a legfontosabb, hogy ha a kapu elé kerülök az ilyen szituációknál, akkor eredményesek tudjunk lenni. Nekem mindegy, hogy még beleér-e egy csapattársam, vagy esetleg öngól lesz, a lényeg, hogy a kapuban kössön ki a labda, ez pedig megtörtént, úgyhogy elégedett lehetek.– Az eredménnyel is az vagy?
– A háromgólos előny, valamint ha nem talál be az ellenfél, nyilván, jobb lett volna a visszavágóra. Hozzáteszem, úgy érzem, szabálytalankodtak ellenem a kapott gól előtt. Védőként mindig sokkal nyugodtabb vagyok, ha úgy van vége a meccsnek, hogy az ellenfél neve mellett nullás szám szerepel, de a kétgólos különbség sem rossz, jó alapot adott ahhoz, hogy kiharcoljuk a továbbjutást a visszavágón.– Jól tudjuk, hogy ez a nap nem csak a mérkőzés miatt volt különleges számodra?
– Igen, ezen a napon volt a feleségem születésnapja is. A gólomat ezért neki ajánlom, de azért természetesen mást is kap tőlem.– Megtudhatjuk, hogy mit?
– Nem, az titok! (nevet) Annyit elárulhatok, hogy virágot mindig kap, de a többit nem mondom el.– Sokszor látunk téged keresztet vetni, fontos szerepet tölt be a hit az életedben?
– Igen, nagyon. Hívő vagyok, Isten az iránytűm az életemben, neki adok hálát a gólért és a győzelemért is. Nagyon sok segítséget kapok tőle, érzem, hogy velem van a mindennapok során.
