Magyar bajnok és Erste Liga-győztes játékosunkkal nem hosszabbítottunk, Attila azt is elképzelhetőnek tartja, hogy véget ér a pályafutása.

A Fradi-korszakom elején azt tartottam szem előtt, hogy újraépítsem a karrieremet és saját magamat. Ez sikerült is, ismét élveztem a játékot, megkaptam azt a szerepkört, ami a legjobban illett hozzám. Az edzők megadták azt a bizalmat, azt a szabadságot a jégen, amelyre szükségem van, hogy igazán ki tudjak bontakozni. Nagyon jól éreztem magam a meccseken, ami újra meglátszott a statisztikámon is. Ugyanakkor a csapattal nem sikerült átlépnünk a saját árnyékunkat. Ebben közrejátszott, hogy a keretünk nem volt kellően erős, így a nagyobb sikerek elkerültek bennünket.

A zöld-fehéreknél nyújtott teljesítménye válogatott meghívót eredményezett, Rafaj Attila a 2014. novemberi káposztásmegyeri EIHC-tornán volt tagja Rich Chernomaz csapatának. “Valóban, a válogatottban is sikerült bemutatkoznom, gólt is lőttem! Az volt életem fénypontja, hihetetlen boldogság volt számomra, csak azt sajnálom, hogy több lehetőségem nem volt felhúzni a címeres mezt. Minden sportolónak az az álma, hogy a nemzeti csapatban játszhasson, hogy ott tudja megmutatni tudása legjavát. Sok pozitív visszajelzést kaptam a 4 nemzet torna közben és után a szakvezetéstől, mégsem érkezett több meghívó, amit mai napig nem értek. Ettől függetlenül szívesen tekintek vissza arra az időszakra, mert akkor úgy éreztem, hogy végre elértem valamit a jégkorongban.

Mintha egy sorminta lenne Rafaj Attila karrierjében: két-három jó év után jön két rossz. “Ha hosszabb időt töltesz valahol, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor olyan dolgokat is átlátsz, amiket rövidebb szakasz alatt nem. A Fradinál is voltak gondok klubszinten, ami a negyedik évben némi fejetlenséghez vezetett. A csapat és benne én sem tudtunk felnőni a feladathoz. Pont ezért kezdték tavaly nyáron szinte az alapokról újjáépíteni a csapatot, ami az aranyéremhez vezetett.

Tizenhatan távoztak Fodor Szabolcs vezetőedző érkezését követően, de a támadó maradt, és megszerezte élete első címeit. Mégis kettős érzések dúltak benne. “Természetesen nagyon örültem, amikor én is a magasba emelhettem a serleget, ám közben ott motoszkált bennem, hogy ehhez keveset tettem hozzá. Úgy éreztem, hogy nem azon a poszton játszottam, ahol igazán hasznos lehettem voltam. Biztos vagyok benne most is, hogy jóval eredményesebb szezonom lett volna, ha hozzám jobban illő feladatokkal bíznak meg. Összességében azonban tényleg fantasztikus érzés volt bajnokságot nyerni, hiszen ezért dolgoztam kicsi gyerekkorom óta, ez volt minden álmom.

A zöld-fehérek már bejelentették: Rafaj Attila nem marad náluk. Arról viszont semmi hír nincs még, hogy hol folytatja. “Őszintén szólva ezt még magam sem tudom. Benne van a pakliban az is, hogy ennyi volt. Eddig nem kaptam olyan ajánlatot, ami az eddigi karrierem, az eredményeim alapján elfogadható lett volna számomra. Megélhetési hokis pedig nem szeretnék lenni, aki aprópénzre váltja a pályafutását. Úgy érzem, van még bennem 3-4 jó év, ám ha a sors mást rendel, akkor a civil életben kell megállnom a helyemet. Azt mondják, a csúcson kell abbahagyni, de azért én sokkal jobb szájízzel szeretném befejezni a játékoskarrieremet.

Teljes beszélgetés: Jégkorongblog