Andris örült, hogy gólpasszal tudta segíteni Szignyevicset.
– A tavaszi szezon eddigi legsimább győzelmét arattuk, amihez te is hozzájárultál. Hogy érzed magad?
– Nagyon jól! Nem gondoltam volna, hogy a mester engem választ a végén, és beállhatok, de nagyon örülök neki, hogy megkaptam a lehetőséget, annak pedig külön is, hogy gólpasszal tudtam meghálálni a bizalmat.– Mit mondott neked, mielőtt beküldött a pályára?
– Hogy igyekezzünk stabilabbá tenni a középpályát, mind védekezésben, mind azzal, hogy sok, pontos passzal magunknál tudjuk tartani a labdát. Azt kérte, hogy igyekezzünk megtartani az eredményt, de ha lehetőség nyílik rá, próbáljuk meg növelni is az előnyünket. Örülök neki, hogy az utóbbi forgatókönyv valósult meg.– Amihez te is alaposan hozzájárultál, hiszen gólpasszt adtál.
– Igen, kiváló labdát kaptam, amivel be tudtam mozogni az üres területbe, és ki tudtam szolgálni Sihnevichet. Örülök, hogy hozzá tudtam segíteni az első góljához!– A téli erősítések ellenére folyamatosan a keret tagja vagy, szerdán kezdő voltál, most is beállhattál, számítottál rá, hogy ennyi lehetőséghez jutsz a tavasszal?
– Ehhez hozzájárul az is, hogy vannak sajnos sérülések is, de ha már így alakult, igyekszem élni a lehetőséggel és meghálálni a bizalmat.– Kiváló játékkal nyertünk, a tavasszal most játszottunk a legjobban. Te is így láttad?
– Mindent megtettünk azért, hogy ne csak a győzelem legyen meg, hanem minél jobban ki tudjuk szolgálni a nézőket is. Így mentünk fel a pályára, ennek lett az eredménye a négygólos győzelem. Úgy érzem, most kárpótolni tudtuk valamennyire a szurkolókat, remélem, a továbbiakban is ilyen játék jellemez majd minket!
