Clubunk olimpiai bajnok labdarúgója elmondta, hogy jól halad a rehabilitációja. A Videoton elleni bajnokiról és a Rebrov-féle Fradiról is beszélt a 75. születésnapját ünneplő Szűcs Lajos.
– Az első és legfontosabb: hogy van Lajos bácsi?
– Lábadozom, a körülményekhez képest jól vagyok, körülbelül 90 százalékos állapotban. Itthon már mankó nélkül megyek, a gyógytornász mondta, hogy már próbálkozhatok így is, hiszen ha szükség van rá, akkor van a közelben szék. De szerencsére nem kell megkapaszkodnom.– Sokat kell gyógytornáznia?
– Minden nap, de nem fárasztó, sőt, kellemes. Érzem ugyanis, hogy erősödik az izmom. Ha pedig az izmot vissza tudjuk hozni, akkor majdnem épen tudok majd járni.– Játékoskorában mennyire volt hasonlóban része?
– Hál’ Istennek nem gyógytornáztam, mert sérülésem sem volt. Csak a sima edzéseket kellett így végeznem.– Mennyire lesz különleges a 75. születésnap körüli időszak?
– Lesz néhány köszöntésem. Ezen kívül nem lesz nagyon más jellegű, mint az eddigiek. Ilyenkor családi körben, a születésnapokon csak felköszöntjük a másikat, megiszunk egy kávét, egy-egy italt és beszélgetünk kicsit.– Lajos bácsi 75 esztendeje tele van szebbnél szebb emlékekkel. Mennyi kapcsolódik ezekből az FTC-hez?
– A Fradinak köszönhetem a csodálatos emlékeimet, hiszen itt értem el a fantasztikus eredményeket. Itt lettem válogatott, olimpiai bajnok, világválogatott, bajnokcsapat tagja. Mit kívánhattam volna még? Boldog vagyok, hogy idekerültem, és hozzásegítettek ahhoz, hogy ezt mind el tudjam érni.– Hogy élte meg a Fradi-meccs nélküli heteket?
– A kórházban szerencsére csak kettő találkozót nem láttam, de Gyuszi barátomtól kaptam a híreket, beszámolt mindenről, úgyhogy tájékozott voltam. Tudtam mindig mindent.– Érezte, érzi, hogy mennyire várja mindenki vissza a Népligetbe?
– Hogyne érezném, hiszen folyamatosan rengetegen hívnak. Alig várom, hogy már ott legyek veletek.– Először Lajos bácsit kellett megműteni, majd elválaszthatatlan barátját, a nemrég 80. születésnapját ünnepelt Rákosi Gyulát is. Tudtak egymásnak segíteni?
– Amikor én voltam bent, Gyuszi tartotta bennem a lelket. Amikor ő, akkor én mondtam neki: „Gyuszi, te mondtad, hogy végig kell csinálni”. Érdekes helyzet volt, amikor kijöttem a kórházból, ő ment be, és ugyanabba a szobába került, ugyanazon az ágyon feküdt, amelyiken én. Teljesen véletlenül így alakult.– Milyennek látja a Rebrov-féle csapatot?
– Kicsit vegyesek a benyomásaim a védekezés kapcsán. De a támadósorral szerintem nincs probléma. És az is biztos, hogy nagyon össze van gyúrva a csapat. Hiszem, hogy egyre közelebb kerülünk a célunkhoz.– Hogy látja: Fradi-Vidi versenyfutás lesz az aranyéremért?
– Szerintem igen, ez a két csapat fog harcolni a bajnoki címért. A tabella is ezt mutatja. Nagyon sok fog azon eldőlni, hogy milyen eredményt érünk el vasárnap Fehérváron. Az sok mindenre választ adhat.– Ha kívánhatna, milyen bajnoki hajrát kívánna? Végletekig kiélezettet vagy nyugodtabbat?
– Úgy lenne jobb, ha nem kellene izgulni, és a célunkat, a 30. bajnoki címet minél előbb elérnénk. Nagyon hiszek benne, hogy így is fog történni.– Mikor láthatjuk Lajos bácsit ismét a helyszínen szurkolni a Fradinak?
– A múlt héten már kezdtem jobban lenni, úgyhogy elképzelhető, hogy a hétvégén már el is tudok jutni a mérkőzésre.
