Kétezer fradista előtt szerezte meg sorozatban 15. győzelmét jégkorong csapatunk.
Férfi jégkorong, Erste Liga, 18. forduló
Ferencváros 2-0 UTE
Harmadok: 1-0, 1-0, 0-0
Gólok: Roczanov (Hardi), Walls (+1, Karmeniemi, Nagy)
Arany (Pleszkán)
Rantanen, Boros – M. Fitzgerald, Nagy G., Tóth A.
Hegyi, Sarcia – Walls, Tóth Re., Rafaj
Karmeniemi, Jászai – Pavuk, Farkas, Tóth Ri.
Lengyel – Hardi, Roczanov, Tóth G.
Jóval a találkozó kezdése előtt elkezdett megtelni a Tüskecsarnok, gyülekeztek a szurkolók – ez alól leginkább a vendégszektor volt a kivétel, nagyon kevesen vállalták a hosszú utazást a város széléről. A Fradi-hoki apraja-nagyja és a magyar jégkorong jeles képviselője is megtalálható volt a lelátókon. A kivetítőkön a FradiMédia anyagai pörögtek, majd megérkezett a csapat is a bemelegítésre, a lelátó népét egyből meg is nyerték a retro felszereléssel, nagyon jól sikerült a különleges alkalomra elkészített design. A korongbedobást szakosztályunk legifjabb játékosa, Bernáth Botond, valamint legidősebb bajnoka Simon V. László végezte el vastaps kíséretében – a második harmad előtt egy bérletes szurkoló, a harmadik harmad előtt pedig Léderer Ákos tette meg ugyanezt. Örömteli fejlemény volt, hogy a bécsiek ellen sérülést elszenvedő Rafaj Attila is játékra jelentkezett.
A meccset jobban kezdték a lila-fehérek, az első percekben ők voltak a kezdeményezőbbek, utána viszont szépen folyamatosan átvettük a játék irányítását, amely a tizedik percre az eredményét is meghozta: a 4. sorunk talált be, Hardi Richárd harcolt meg a pakkért a támadóharmadban, majd Roczanov Dezsőhöz játszott, aki egy jó csel után fel is avatta a dózsások tegnap igazolt kapusát, Duschek Dávidot – aki egyébként még a DVTK címeres sisakjában védett. A második harmad leginkább a kiállításokról szólt, mi jártunk rosszabbul, miután Hegyi Ádám törlesztésért ötperces büntetést kapott (és végleg kiállt). Emellett volt kétperces itt is, ott is, inkább a vendégek voltak előnyben ilyenkor, de nem tudtak élni a lehetőségeikkel. A játékrész hajrájában viszont mi kerültünk fórba, amit nagyon szépen játszottunk ki, Walls üresen állt középen, érkezett is a korong, amit támadónk szépen helyezett a hosszú sarokba, megduplázva ezzel az előnyünket. A záró húsz perc alatt mi már nem igazán erőltettük a dolgot, a dózsások meg nem igazán tudták, a védelmünk nagyon stabil lábakon állt még Hegyi kiválása után is, mindig odaértünk a lövésekre, passzokra, nem hagytunk tiszta helyzetet a liláknak. Akik előbb fizikális pressziót próbáltak ránk helyezni – értsd: ütöttek-vágtak -, végül pedig lehozták a kapust is, de emberfölényben sem tudtak veszélyeztetni. Lecsorgott az utolsó perc is, Arany újabb shut-outtal zárt, mi pedig sorozatban 15. alkalommal nyertünk és továbbra is vezetjük az Erste Ligát!
Jöhetett az ünneplés, a játékosok vezényeltek, majd a szurkolók leszámolták a tizenötöt, végül jöhetett a tiszteletkör:
Fodor Szabolcs
Csak körbe kell itt nézni, ez több mint egy győzelem, nagyon köszönjük a közönségünknek, végig buzdítottak minket, egy másodpercre nem volt csend a meccs alatt. Ez tud adni egy pluszt, ígértük, hogy Fradi-szívvel fogunk küzdeni a szezonban, úgy gondolom, hogy ez ma megvolt abszolút. Nagyon jó a társaság, a hangulat, imádnak dolgozni a srácok, mindenki a csapat körül, a felszerelésmenedzsertől kezdve, az erőnléti edzőn át, a gyúrónk, a fiziónk, tényleg mindenki. A munkának pedig általában megvan az eredménye, nagyon sokat gyakorolunk, beletesszük a melót és akkor ilyen eredmények születhetnek.









