Rutinos játékosunk szerint bármi megtörténhet, sohasem szabad feladni.

Leandro

A pályán úgy láttam, hogy Dibusz Dénes elrúgja a labdát, Lanzafame pedig nekifut a kapusunknak. A csatár nem érte volna el a labdát, elhalt volna az akció. Dénes remekül mozdult ki, elrúgta a labdát, de a földön feküdve mit tehetett volna, hogy elkerülje az ütközést? Első ránézésre sem tűnt büntetőnek, és ebben a lassítások is megerősítettek.

Nem sokat aludtam szombat este. A legutóbbi hat fordulóban ötször döntetlent játszottunk. A Paks, a Vasas és a legutóbbi, Honvéd elleni meccset is meg kellett volna nyernünk, hiszen bajnokok akarunk lenni. Mondhatjuk, a kétes helyzetekben rendszerint ellenünk ítélnek, de ez benne van a labdarúgásban. Az említett meccsekre egyaránt igaz, hogy sok helyzetünk volt, sőt a Videoton elleni bajnokin is többgólos előnybe kerülhettünk volna az első félidő végére. A Debrecen, a Vasas és a Honvéd ellen ugyanaz volt a forgatókönyv: hiába szereztünk vezetést, nem tudtuk növelni az előnyünket, nem szereztük meg a második gólt, amellyel eldönthettük volna a meccset. A Fradinál képesnek kell lenned arra, hogy egyetlen helyzetből is megnyerd a meccset, ehhez képest mi úgy veszítettünk pontokat, hogy hat-hét ziccert hagyunk ki. Ezekkel a pontvesztésekkel tálcán kínáljuk a bajnoki címet a Videotonnak.

Mindig hittem a csodákban, most is bízom benne. Amíg egy százalék esélyünk is van a bajnoki címre, harcolunk érte. Megesett, hogy az utolsó fordulóban vesztettem el a bajnoki címet, volt, hogy akkor nyertem meg. Bármi megtörténhet, sohasem szabad feladni.

NSO