Gergőéknél szeptemberre várják Nathan testvérét.

– Gratulálunk a jó hírhez! Mikorra várjátok a picit?
– Szeptember elejére várjuk a következő kisfiút. Elég sűrű lesz az az időszak: elseje, a születésnapom szombat lesz, várhatóan bajnoki meccsel, utána a válogatottba mehetek – persze, ha számít rám a kapitány. Ráadásul az első gyermekünk, Nathan is császárral született, úgyhogy most is császármetszést tervezünk.

– Hogy álltok a névválasztással?
– Gondolkozunk, de van most egy 90%-os esélyes. Valószínűleg ismét lengyel név lesz, illetve mindenképp rövid, hogy passzoljon a hosszabb Lovrencsics vezetéknévhez.

– A Nathannal gyűjtött tapasztalatok után most, a második gyermek érkezése előtt nyugodtabbnak, felkészültebbnek érzed magad?
– Igen, könnyebb lesz így, hogy Nathannal ugyanezt már átéltük. Közel 11 hónap alatt már kialakultak a megszokások, a rutin. Persze kihívás lesz így is, hiszen Nathan most már kúszik-mászik, mire pedig megszületik a kistesó, ő elkezd majd szaladgálni. De mindent egybevéve úgy érzem, felkészültek vagyunk, és még van is egy kis időnk.

– Milyen hatással volt rád az új érkező híre?
– Nyugodtabb lettem, letisztult a játékom. A higgadtsággal pedig semmi akadálya nem lesz annak, hogy jó formában, jó játékkal tudjam segíteni a csapatot. Bajnoki címért harcoló együttesnél szükséges a nyugalom, a magabiztosság. Ha idegeskednék, tudom, hogy több hibával játszanék. Most, ha nehezebb helyzet adódik, egyetlen másodpercre eszembe jut a kisfiam, és azonnal megnyugszom. Ahogy érte felelősséggel tartozom, úgy a pályán a csapatom iránt is, hogy a szélsők, támadók ne verjenek meg, hogy jól sikerüljenek a beadások és passzok. Már Nathan születése után is éreztem, hogy nőtt az általános felelősségérzetem – persze ez nem mérhető 1-től 10-ig semmilyen skálán, de így érzem, és szerintem a második fiam születésének hasonló eredménye lesz.

– A következő meccset a DVSC ellen vívjuk. Milyen találkozóra számítasz?
– Nehéz mérkőzés lesz, hiszen a Debrecen jó formába lendült: továbbjutottak a kupában, a bajnokságban is nyertek. Mi idegenben az utóbbi időben nem tudtuk ugyanazt a kimagasló teljesítményt nyújtani, amit hazai pályán, úgyhogy össze kell kapnunk magunkat. A Mezőkövesd ellen az első félidő ugyan nem nézett ki túl jól, de a második játékrész már remek volt, és 3-0-ra nyertünk. Azt a formát kell átmentenünk, amit a Videoton vagy épp a Debrecen ellen nyújtottunk hazai pályán. Nyolc komoly mérkőzés vár még ránk a bajnokságban, és mindegy, hogy éppen kivel és hol játszunk, mindenkinek úgy kell kimennie a pályára, mintha bajnoki döntőt játszana. Felkészültünk a Debrecenből, és megfelelő hozzáállással van esélyünk a győzelemre. Bizakodó vagyok!

Fradi.hu