Az elmúlt szezont zöld-fehérben töltő kanadai támadónk felhagyott a profi sporttal.

– Ha jól tudom, egy ideje már otthon vagy Kanadában, és dolgozol. Mivel telnek a napjaid mostanság?
– Igen, itthon vagyok, és munkahelyre járok. Egy leginkább hosszú távú személyi befektetésekkel, biztosításokkal foglalkozó befektetési alapnál, a CI Financialnél helyezkedtem el. Ez Kanada második legnagyobb befektetési cége, van irodájuk Vancouverben, Calgaryban, Montrealban és Torontóban is. Én az utóbbiban dolgozom jelenleg. Nagyjából egy hónapja kezdtem, és bár még mindig csak tanulom a szakma részleteit, már most nagyon sok tapasztalatot szereztem ennek a világnak a működéséről.

– Azért ez nagyon más világ, mint a profi jégkorong. Még csak 25 éves vagy, nem fog hiányozni?
– Egy ideig még biztosan furcsa lesz, főleg annak tükrében, hogy nagyon jó dolgom volt a Ferencvárosnál. Mégis úgy éreztem, mérlegre kellett tennem a jelenemet és a hosszú távú jövőmet, és bár nem volt könnyű, utóbbi szempontjából végül amellett döntöttem, hogy a szokásosnál jóval korábban, de egyelőre befejezem a profi jégkorongot. Természetesen nagyon fog hiányozni, leginkább az a bajtársias közösség, ami egy hokicsapatot jellemez. Ez a Fradira egyébként extrán igaz volt, a jégen és azon kívül is. A profi játékosoké amúgy is egy nagyon jó, irigylésre méltó élet, különösen ha ilyen remek srácokkal vagy körülvéve, mint én voltam. A ferencvárosi csapattársaim felejthetetlenné tették az utolsó évemet, amiért nagyon hálás vagyok. Ezúton is szeretnék mindannyiuknak köszönetet mondani az előző szezonért. Köszönöm, hogy befogadtak, és a csapat tagja lehettem, hogy új barátokat szerezhettem, és egy új, remek európai kultúrával ismerkedhettem meg. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy egy olyan csodálatos városban élhettem, mint Budapest, ezt az élményt egész életem során magammal fogom vinni.

– Ezek szerint egy év alatt sikerült átérezned, mit jelent fradistának lenni!
– Természetesen, ez itt nem is lehetett volna másképp! Megtiszteltetés egy ekkora hagyományokkal rendelkező csapatban játszani. Büszke vagyok rá, hogy itt lehettem, lenyűgöző a klub gazdag történelme, nem beszélve a fantasztikus szurkolókról. Azokról a szurkolókról, akik mögöttünk álltak és támogattak minket nem csak akkor, amikor jól ment a játék, de akkor is, amikor gödörben voltunk. Akik egész Romániát keresztbe utazták, hogy lássanak minket játszani. Akik szerettek minket akkor is, ha nem sikerült jól egy meccs. Nekik is azt kívánom, hogy továbbra is legalább ekkora energiával és lelkesedéssel támogassák a Fradi hokicsapatát!

Teljes interjú: Fradi.hu