Erről nyújtanak be javaslatot – a bajnoki döntő után nyilatkozott Török Gábor, az MLSZ női bizottságának elnöke.
A május 15-én befejeződött szezon volt a negyedik évad, amikor bajnoki döntőben dőlt el az aranyérem: kétszer az MTK, kétszer az FTC nyert, kétszer az alapszakaszban és a rájátszásban is győztes csapaté lett az arany, kétszer a döntőbe másodikként bekerülő csapat győzött.
– Nyugodtan kimondhatjuk: amit szerettünk volna elérni ezen a téren, azt a a bajnoki döntővel elértük – köszönhetően a kiválóan teljesítő, hihetetlen küzdelmet folytató csapatoknak. Nem kevésbé fontos, hogy a mostani bajnoki döntő második mérkőzését egy gyönyörű új stadionban, élő televíziós közvetítés és meglepően komoly figyelem mellett rendezhettük meg. Szerintem az ilyen jelentős változások esetén amúgy egyszer kell bátornak lenni, utána viszont érdemes konzervatívnak maradni. Amikor sok volt a kritika, akkor is ezt képviseltem, és most is, amikor a szereplők többsége már érti a céljainkat, ezen az állásponton vagyok: ha rajtam múlik, mindaddig ez a rendszer marad, amíg szüksége van a női focinak erre a mesterséges segítségre.
A két talán legnagyobb tradícióval rendelkező hazai klub, a Ferencváros és az MTK hosszabb ideje vállal kiemelkedő szerepet a női labdarúgásban, de általánosságban is igaz, hogy az OTP Bank Liga és a Merkantil Bank Liga együttesei – már csak a kötelező korosztályos csapatok fenntartása révén is – jelentős lépéseket tettek a női szakág erősítése érdekében. Ezzel kapcsolatban is elmondta véleményét az elnökség tagja:
– Amikor elkezdtük a reformot, sokat vitatkoztunk azon is, hogy mi legyen a két szakág, a férfi és a női labdarúgás viszonya. Nemzetközi példákat tanulmányozva világossá vált, hogy a női futball fejlesztése ott igazán sikeres, ahol a férfi futball segítő kezet nyújt. Ez a lovagias segítség persze kölcsönös előnyökön nyugszik: miközben a női csapatok stabil otthonra, háttérre lelhetnek, a férfi klubok – a női sportsikerek mellett – szurkoló lányokat, barátnőket és családokat, a gyerekeiket majd örömmel focizni engedő anyukákat kapnak.
Magyarországon három-négy éve vállalnak egyre nagyobb szerepet a férfi klubok a női futballban az NB I-től az NB III-ig. Hamarosan az elnökség elé kerül az a javaslat, amely a két utánpótlás korosztályos leány csapat indítása mellett 2018-tól a férfi NB I-ben, 2019-ben pedig az NB II-ben is elvárja a női felnőtt csapat szerepeltetését.
– Abban bízunk, hogy a férfi klubok előbb-utóbb maguk is belátják a reform értelmét, megismerik, megszeretik a női focit. Szerencsére vannak már nagyon jó példák – mint például a Ferencváros, az MTK, a Győri ETO, a Szombathely vagy a Diósgyőr), ahol értékelik a szövetség törekvéseit és sokat áldoznak a női szakágra, de látnunk kell, hogy néhány helyen nyűgnek, felesleges tehernek tartják az egészet. Jó lenne, ha a felismerés szép lassan a férfi futballban az eredményeikre joggal büszke, olyan erős klubokban is megérne, mint a felnőtt női csapatát éppen megszüntetni szándékozó Budapest Honvéd, vagy a kétségtelenül tehetséges fiatalokkal egyelőre csak a női NB II-ben szereplő Videoton FC. Én ebben az ügyben is az idő erejében hiszek: szabályokkal ki lehet kényszeríteni a női futballal való foglalkozást, de ahhoz a gondolkozásnak kell megváltoznia, hogy a vezetők másképp kezdjenek el tekinteni erre a szakágra.
A teljes értékelés itt olvasható: MLSZ
