Marco egy osztrák lapnak, a Kronen Zeitungnak nyilatkozott, az interjúból kiderül, hogy aligha marad.

A hazai meccseinken elég jó a hangulat, van 7-9000 néző mindig – az meg rendben van. Jelenleg nem csatárként játszom, baloldalról a [a nyolc gól és hat gólpassz] rendben van. Persze lehetne jobb, de elégedett vagyok, mert a baloldalon játszani egész más. Vissza kell zárnom és sok egyebet, hogy kitűnjek. Persze a célom az, hogy több gólt szerezzek, csatárt szeretnék játszani. Nehéz megmondani [van-e előnye Bödének abból, hogy magyar], három-négy alkalommal játszottam centert, akkor mindig betaláltam. Az edző gyakran változtat, néha két csatárral játszunk, néha én játszom középen. Egyébként 4-3-3-ban a balszélen szerepelek.

Persze, hogy nem vagyunk elégedettek [a hat pontos lemaradással]! Túl pontot hullajtottunk el az őszi szezonban. Ezt az évet jól kezdtük: hat meccsen négyszer nyertünk és két ikszet hoztunk össze. Ez rendben van eddig. Sajnos a Videoton ellen csak 0-0-át értünk el, pedig nyerhettünk volna. De igen, a Videotonba beleraktak rengeteg pénzt, gazdag szponzorok vannak a klub mögött – így aztán nyomulnak ebben a szezonban. A Fradi ellen mindenki 100%-nál is többet ad, nehéz ötös, hatos védelmi láncok ellen játszani. Persze nálunk épp ez a feladat.

[Arról, hogy miért igazoltam ide, először is el kell mondanom, hogy] őszintén szólva ennyit nem kereshettem volna Ausztriában. A Ferencváros a legnagyobb klub Magyarországon, rengeteg szurkolóval. A tízmillió lakosból két millió fradista! A magyar bajnokság hasonló az osztrákhoz. Persze az a célom, hogy egy erősebb bajnokságba igazoljak, de ahhoz az kell, hogy itt teljesítsek! Azt gondoltam, centerként majd meglövök húsz gólt, aztán majd egy erősebb bajnokságba szerződök. De látod, mi történt! Balszélen játszom, nem szerzek annyi gólt – így a teljesítményemnek javulnia kell.

[Az osztrák bajnoksággal összehasonlítani a magyart] nehéz. Mi nagyon jók vagyunk, ahogy a Videoton is. A Honvéd is jó focit játszik – egy olasz edzőjük van, aki remekül szervezi meg a védekezést. A Vasas, ahol szintén német edző dolgozik, a szezon meglepetés csapata. A többi csapat közt alig van különbség, a középmezőnytől a tabella aljáig – de harcolnak és harapnak mindannyian. Azt nem tudom megmondani, hogy az osztrákkal összehasonlítva milyen – tavaly nem ott játszottam. Angliával összehasonlítva azért más a tempó.

Nagyon jól érzem magam itt, ha van két szabadnapom, két órás út után a családommal vagyok Bécsben, ami remek. Emírt tíz éve ismerem, ez nagy segítség volt, mikor ide kerültem. Doll edző is ragaszkodott hozzám. A csapat nyelve az angol, de persze ennyi német egymás közt sokat beszél németül. A magyarok egyébként hasonlóak az osztrákokhoz. Picit kényelmesek, ami nem jó a fociban. De egyébként nagyon kellemes emberek. Persze a nyelv bonyolult, a foci alapszavait persze megjegyeztük. A legtöbben értenek angolul, így nincs gond. Magyarul tudok káromkodni, még ha nem is fogok, de mindig ez az egyik első dolog, amit megtanul az ember. Ha a “jugóról” kérdeznek, akkor is a káromkodásokat akarják tudni. Van amit tudok, a sziát, a köszönömöt, az igent… azért nem sokat.

Ha újra csatár lehetek, akkor talán igen[ elszerződnék a Rapidba]… De ez nehéz kérdés. Remélem, hogy a Rapid felzárkózik, mert egy nagy klub – nem szabadna a bajnokság végén kullognia. Ezt persze nem nagyon hangoztathatom Red Bull játékosként, de a legtöbb ember érti, miről beszélek: a Rapidnak a nemzetközi porondon kell szerepelni, az Austria, a Sturm Graz és a Red Bull mellett. És persze remélem, hogy apám sikeres lesz Canadi mesterrel. Az is természetes, hogy rendre összehoznak a Rapiddal, mert sokáig voltam ott az utánpótlásban. De hogy mi lesz, nem tudom.

[A válogatottságról beszélve] először is, őszintén szólva, először magammal kell foglalkozzak és remélem, hogy idővel a saját posztomon játszom újra. De így is elégedett vagyok, jól érzem magam a bal szélen, új dolgokat tanulok: több futás kell ezen a poszton, mások a játékhelyzetek. Egy balszélsőtől nyolc gól nem rossz. A válogatott nálam most nem téma, de ettől még boldog vagyok. Guido Burgstaller végre bekerült, aki nagyon megérdemli, szuper focista. És Marc Janko is remek srác. A válogatott nagyon erős. Most a saját teljesítményemmel kell foglalkozzak, aztán meg egy jó klubban kell sok gólt szereznem – akkor majd Marcel Koller újra behív.