A bajnokságot hat ponttal vezető U19-es csapat két edzője, Dejan Milovanovic és Horváth Péter beszél a Lipcsei Petivel közös munkáról.
Mikor kapcsolódtatok be az U19-es csapat munkájába és kik alkotják a szakmai stábot?
Dejan Milovanovic: Az NB III-ban Lipcsei Peti a vezetőedző, én pedig a segítője, és a stáb tagja még Ebedli Zoltán is. Adódott egy lehetőség az U19-es csapatnál és miután leültünk Lipcsei Petivel tárgyalni erről, úgy találtuk, hogy ez egy esély, amiből sokat lehet kihozni. Csatlakozott hozzánk Horváth Péter is. A kapusedzőnk Végh Zoltán, az erőnlétért pedig Tímár Ádám felel. Elkezdtünk közösen dolgozni és az NB III-as csapattal együtt készülünk hétről-hétre. Ez a kollektív munka nagyon előnyös, hiszen ez által Lipcsei Peti jobban rálát az U19-es srácokra. Folyamatosan a szeme előtt van a játékosok napi teljesítménye, így könnyebben tudja beépíteni őket az NB III-as alakulatba.
Horváth Péter: Ez ráadásul a fiatalokat is rendkívül inspirálja, fűti őket a bizonyítási vágy. Ez a gyerekeknek is újdonság volt az elején és mi is olyan dologba vágtuk a fejszénket, amit még nem csináltunk. Nagyon örültünk, mert a gyerekek partnerek voltak és lehet az eleje döcögött egy picit, de mindenki beállt a sorba és alárendelte magát a munkának.
Új dolgot említettél, kifejtenéd ezt bővebben?
Dejan Milovanovic: Az NB3-as csapatnál nem dolgoztunk sok játékossal, az U19-nél viszont az NB3-as csapattal együtt 26-28 fős a keretünk. Mindig van egy-két sérült, vagy beteg játékos, de próbáljuk áthidalni az edzéseket és a meccseket, hogy mindenki kapjon lehetőséget vagy az U19-ben, vagy az NB3-ban a teljesítménye alapján. Adott esetben akár négy csoportra osztva is tudunk dolgozni. Ilyenkor Horváth Peti foglalkozik a csatárokkal, Lipcsei Peti és Ebedli Zoli a középpályásokkal, én pedig a védőkkel.
Milyen a játékosállomány?
Dejan Milovanovic: Mindig akad a játékosok között tehetség, de mindenkiből nem lehet NB1-es játékos. A szorgalommal és az akarattal sok mindent lehet pótolni. A legfontosabb az alázatosság, a koncentráltság és az akarat. Mi maximálisan készülünk minden edzésre, lehetőséget adunk a fejlődésre. A fiataloknak az a feladatuk, hogy ezzel éljenek. Vannak, akik ezt meg is tették, előbb felkerültek az NB3-ba és már az első csapattal edzenek. Rengeteget beszélgetünk és dolgozunk velük. Az ő érdekeiket nézzük és próbáljuk őket a helyes útra terelni. Nem csak labdarúgókat, hanem embereket is nevelünk, akik tisztán nézhetnek bárki szemébe és életelemükké válik az őszinte szó.
A fiataloknál nem az eredményesség az első szempont, mégis megkérdezem, milyen szezon áll a csapat mögött?
Horváth Péter: Nagy munka van mögöttünk, ennek ellenére a feladat elején vagyunk. A játékosok sem fizikailag, sem taktikailag nem azonos állapotban voltak, most próbáljuk egyenlő szintre felhozni őket. Remek szezon áll mögöttünk, mi magunk sem számítottunk rá, hogy ennyire jól fogunk szerepelni. Nagyon szép időszakot könyvelhetünk el, de nagy munka áll még előttünk. Bízunk benne, hogy ez ugyancsak gyümölcsöző lesz.
A játékosok életkoruk szerint már felnőttek, mégis a felnőtté válás korai szakaszában vannak. Ebben az életszakaszban általában sok fiatal még nem forrt ki teljesen. Mennyire kezelhetőek a futballistáitok?
Dejan Milovanovic: Nagyon pozitív csalódást okoztak ezek a srácok nekem. Rendszeresen beszélgetünk velük. Mi is voltunk fiatalok, ismerjük a nehézségeiket és tudjuk, hogyan lehet kezelni őket. Ezek a srácok minden szombaton mérkőzéseket játszanak, amelyekre hétről-hétre készülni kell. A többségük még tanul így idejük sincs nagyon bulizni. A gyerekek nagyon partnerek, ebből a szempontból senkire semmilyen panasz nincs. Nagyon egyenes, korrekt fiúkról van szó, akik mindig a következő feladatra koncentrálnak.
Hol helyezkedtek el a tabellán?
Dejan Milovanovic: Hat pont előnnyel az első helyen vagyunk, vezetjük a bajnokságot. Ezt mi sem vártuk az elején, de az NB3-as csapattal való közös készülés, nagyon nagy segítség volt a fiataloknak. Két-három évvel idősebb játékosokkal készülhettek, akik előttük jártak tudásban és erőnlétben is. Ezáltal nagyon kemény edzéseken vettek részt, hihetetlenül fel kellett pörögniük. Az idősebb futballisták felhúzták magukhoz a fiatalabbakat.
Horváth Péter: Akik az alsóbb korosztályokból léptek fel az U19-be, azok az elején még döcögtek, de szépen lassan megtapasztalták a munkamódszereinket és mi is megismertük őket. Látjuk, hogy kiből mit lehet kihozni. Most, hogy az NB3-as csapat edzései felhúzzák az U19 edzéseit, az iram sokkal nagyobb, mint a többi korosztálynál.
Az átjárást a korosztályos csapatok között az is segítheti, hogy azonos szisztémában játszik minden korosztály?
Dejan Milovanovic: Igen, egyértelműen. Ugyanabban a felállásban játszunk, mint az NB3-as csapat, de azért van olyan szituáció, amikor a meccsbe bele kell nyúlni és más szerkezetbe kell rendeződni.
Mit vártok a tavaszi szezontól és munkátoktól?
Horváth Péter: Megteszünk mindent annak érdekében, hogy minél előrébb végezzünk a bajnokságban. Arra fogunk törekedni, hogy bajnokok legyünk. Reméljük, hogy ez a vágyunk valóra is fog válni.
Dejan Milovanovic: A fiataloknál az a legfontosabb, hogy élvezzék a labdarúgást. Én azt szoktam nekik mondani, hogy mindig lépjenek előre egyet és közben élvezzék, amit csinálnak. Legyenek mindig koncentráltak és tegyék oda magukat minden pillanatban. Nagy örömmel jöjjenek az edzésekre és a mérkőzésekre is, hiszen ez a legszebb játék a világon. Nem lehet mindenkiből első osztályú futballista, de már akkor nagyot nyerünk, ha egyenes embereket nevelünk a társadalomnak.
A fradizmusra is nevelitek a játékosaitokat?
Horváth Péter: Természetesen beszélünk róla, szeretnénk ezt az emóciót a legjobb tudásunk által átadni, de ezt belülről kell elsősorban megélni. Volt most pár olyan mérkőzése az NB3-as csapatnak, amikor nagy közönség előtt játszott. Az lenne a jó az utánpótlás korú fiataloknak, ha ezt minél többször átélhetnék. Akkor még jobban beléjük égne a fradizmus, de aki itt éli a napjait abba ez a mindennapok során beleivódik.
