Dénes nyilatkozott a sportnapilapnak.

Túlzónak érezte a kritikákat?
Nem, elvégre saját magunknak tettük magasra a lécet. Az előző szezonban huszonegy pontos előn­nyel nyertük meg a bajnokságot, a drukkerek joggal várhatják tőlünk, hogy hozzunk egy bizonyos szintet. Sajnos a mostani idényben eddig nem sikerült. A szurkolók többre számítottak tőlünk, és mi is saját magunktól.

Miért esett vissza a teljesítmé­nyük?
Ennek több összetevője van, és a leghitelesebben a szakmai stáb tudna válaszolni a kérdésre. Én azt láttam, hogy az előző szezonban annyira kimagaslóan teljesítettünk, amire nem volt példa az utóbbi öt-tíz évben, talán csak a Debrecen 2012-es, veretlenül meg­nyert bajnoki címe fogható hozzá. Aztán következett az Európa-baj­nokság, amelyről többen is fáradtan érkeztek vissza. Nem volt idejük pihenni, míg a többiek a meghatáro­zó játékosok nélkül dolgozták végig a felkészülés nagy részét – a klub szempontjából senkinek sem volt optimális a helyzet. Aztán amikor éreztük, hogy kevésbé fut a szekér, görcsösekké váltunk. Tanulnunk kell ebből a félévből.

Thomas Doll vezetőedző azt mondta lapunknak, hogy egy-két játékosa túlságosan elkényel­mesedett a bajnoki cím után. Meglehet, úgy gondolták, nem okozhat gondot a címvédés?
Nem hiszem. Mindannyian láttuk, hogy a Videoton folyamatosan erősít, egyikünk sem hitte, hogy automatikusan megnyerjük a bajnokságot. Inkább az volt a gond, hogy kissé elfogytunk a nagy menetelésben. Mert nemcsak az előző idényben futballoztunk jól, már 2015 tavaszán sem szenvedtünk vereséget, a Magyar Kupát is megnyertük, vagyis három féléven keresztül folyamatosan felfelé ívelt a játékunk. A negyediket már nem bírtuk ugyanazon a magas szinten hozni, mindenkitől több kellett volna.

Szembetűnő, hogy az előző idényhez képest sokkal több gólt kaptak. Ennek mi az oka?
A játékunk kevésbé volt gördülé­keny, emiatt a pálya azon pontjain adtuk el a labdát, ahonnan könnyen helyzetbe került az ellenfél. Emel­lett annyi büntetőt ítéltek ellenünk, ami lassan világrekord lesz, és a beívelésekből is sok gólt kaptunk. Többször hiányzott a figyelem és a fegyelem, nem tudtunk kilencven percen keresztül koncentrálni, ezen a téren javulnunk kell.

Említette a tizenegyeseket. Ön szerint időnként a játékvezető ítélte meg rosszul a helyzetet, vagy inkább a Fradi-játékosok voltak fegyelmezetlenek?
Ezen a téren sem figyeltünk eléggé. Időnként ártalmatlan szituációban, balszerencsés módon kézzel értünk a labdához, voltak rossz ütemű belépők is, de talán mindkettő arra vezethető vissza, hogy egy idő után már görcsösen akartuk a győzelmet. Emiatt pedig nem tudtunk a tizenhatoson belül hideg fejjel gondolkodni és megfelelő döntéseket hozni.

Saját teljesítményéről mi a véleménye?
Sajnos az őszi szezon közepén volt egy időszak, amikor nem tudtam annyira segíteni a csapatot, mint ahogy elvárom magamtól. Szerencsére az utolsó fordulókra feljavultam, akkor már voltak olyan védéseim, amelyek korábban elmaradtak.

Visszaesésének mi volt az oka?
Nem szeretnék semmit belema­gyarázni. A csatárokkal is meg­esik, hogy öt fordulón keresztül betalálnak, aztán a következő öt meccsen a kapu közelébe sem kerülnek. Velem is ez volt a helyzet, nem voltam képes azokra a bravúrokra, amelyekre az előző szezonban igen. De szerencsére ezt az időszakot is magam mögött hagytam.

Volt része néhány megvető pillantásban?
Kapus vagyok. A kapusra mindig, mindenhol, minden kapott gól után csúnyán néznek.

Az jelentett-e nehézséget, hogy amíg az előző szezonban összeszokott védelem futbal­lozott ön előtt, a mostaniban gyakran változott az összeál­lítás?
Emlékszem gólokra, amelyeket épp azért kaptunk, mert két játékos egymásra várt, vagy elváltották az embert. Ugyanakkor erre nem foghatunk semmit, ezeket a hely­zeteket meg kell oldani. Gondoljunk bele, a cserék azért dolgoznak az edzéseken, hogy a hétvégére beverekedjék magukat a kezdőbe. Ha valakinek sikerül, változik az úgynevezett összeszokott kezdő – mégsem törvényszerű, hogy több gólt kap a csapat.

Érzése szerint képes még fej­lődni a Fradiban?
Fejlődni minden edzésen lehet. Továbbra is motiváltnak érzem ma­gam, és nem tettem le arról, hogy a csapattal a Bajnokok Ligája vagy az Európa-liga főtáblájára jussak.

NS